Befékezett a hazai ipar

Közzétette a KSH az idei első havi ipari termelési adatokat. Havi szinten masszívan 5,1 százalékkal csökkent a kibocsátás. Ezzel éves szinten 3,2 százalékkal csökkent az ipari termelés a munkanaphatással tisztított adatok szerint, érdemben elmaradva az előrejelzésünktől és a konszenzustól. A rendkívüli havi visszaesés tekintetében a mostaninál nagyobbat a covid-leállásoknál láttunk utoljára, hosszabb távra tekintve egészen 2010-ig kell visszamennünk hasonló mértékű zuhanáshoz.

A részletes bontás egyelőre nem ismert; a KSH rövid közleménye szerint a „a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is nőtt, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene“.

"Bár decemberben a legnagyobb súlyú ágaknak és az akkumulátorgyártásnak sikerült túlszárnyalni a többi visszaesését, de januárban ez nem sikerült. Az elkövetkezendő időszakban a mérsékelt európai kibocsátás lehet a meghatározó tényező a termelés alakulásának tekintetében. Egyrészt a régiónkban fellépő újabb gyárleállásoknak (például a csehországi Skoda esetében) is lehetnek a magyar kibocsátásra kedvezőtlen tovagyűrűző kihatásai. Másrészt az energiaintenzív ágazatok is számottevő súllyal – hozzávetőlegesen 20 százalékkal – bírnak az ipari termelésen belül, melyekre kontinensszerte nehéz idők járnak és alapvető átalakulás elé néznek. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- és vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások realizálódása azonban leginkább a globális konjunktúra helyreállásának és energiahelyzet európai kezelésének függvénye lesz" – mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.