Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását. Hogyan működik jelenleg a gyakorlatban a távmunka? Milyen indokolt költségeket kell megfizetnie a munkáltatónak? – dr. Somogyi Irén munkajogi szakjogász elemzi a változásokat.
A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a kezdeti nehézségek után a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a munkáltatók és a munkavállalók számára. Előnye, hogy biztonságosabbá teszi a munkavégzést, valamint csökkenti az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken. A tavaszi gyakorlat szerint a munkáltatók szinte egyoldalúan, azonnal elrendelhették a távmunkavégzést.
„A november 12-én megjelent, távmunkavégzést szabályozó, 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet számos könnyítésre teremt lehetőséget, továbbá célja az, hogy a felek számára biztosítsa a távmunkavégzés lehetőségét olyan feltételek figyelembevételével, amelyekben mindkét fél kölcsönösen megállapodott” – tájékoztat dr. Somogyi Irén munkaügyi szakjogász, a Bákonyi és Somogyi Ügyvédi Iroda ügyvédje.
A rendelet szerint a felek eltérhetnek az Mt. 196. §-tól és a rendeltetésszerűség alapkövetelményén belül szabadon meghatározhatják a távmunkavégzés feltételeit. Így – többek között – nem kell a munkaszerződésbe foglalni a távmunkavégzést tényét. Azonban a későbbi jogviták elkerülése végett az adott munkavégzést és munkafolyamat lényeges elemeit rögzítő megállapodást célszerű írásba foglalni, akár munkaszerződés-módosítással vagy külön megállapodással – tanácsolja dr. Somogyi Irén.
A rugalmas szabályozás alapján a felek állapítják meg a távmunkavégzés fogalmi ismérveit, így minden olyan munkavégzést is távmunkának tekinthetnek, amelyet a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint otthon, vagy egyéb tartózkodási helyén végez, függetlenül attól, hogy annak eredményét számítástechnikai eszköz útján továbbítja, vagy sem, illetve, attól függetlenül, hogy az otthon végzett tevékenység eseti, részleges vagy rendszeres.
A rendelet további könnyítése, hogy vészhelyzet alatt nem kell alkalmazni a munkavédelmi törvény vonatkozó speciális szabályait. Eszerint nem kötelező a munkaeszközök előzetes kockázatértékelése. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg. A munkavállaló felelőssége ezek kialakítása és betartása.
A tényleges távmunkával töltött napok kifejezés alapján látható, hogy az eseti vagy részleges távmunka esetén a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási adatokat ki kell egészíteni, azzal, hogy a munkavállaló mely munkanapokat tölt távmunkával.
A másik fontos elem az indokolt költségtérítés: a kormányrendelet értelmében a ténylegesen távmunkával töltött napok arányában adómentes költségtérítést nyújthat a munkáltató a munkavállalók számára az év elején érvényes minimálbér 10 százaléka erejéig, feltéve, hogy a munkavállaló nem igényel tételes költségelszámolást. A távmunkavégzéssel keletkezett többletköltségek elszámolására rendelkezésre álló másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amely a munkavégzéssel kapcsolatos felmerült indokolt és igazolt költségek megtérítését jelenti.
Számos cég rendelkezik távmunkaszabályzattal, amelyet akár már évek óta gyakorlatban is használnak, azonban az átmenti időre azokat érdemes felülvizsgálni a 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet alapján – hívja fel a figyelmet dr. Somogyi Irén.
