J.G. Farrell Booker-díjas Birodalom-trilógiájának utolsó kötetét adaptálja ez az egzotikus szerelmi háromszöget feldolgozó minisorozat, amely Szingapúrban játszódik 1941-ben, a japán invázió közepette. A Szingapúri szorítás főszereplője az arisztokrata családból származó Matthew Webb (Luke Treadaway, Hitszegők), akinek érdekházasságot kellene kötnie egy gazdag és manipulatív gumibáró, Walter Blackett (David Morrissey, The Walking Dead) lányával, miután apja (Charles Dance, Trónok harca) érdekeltségei a fiú kezébe kerülnek. Azonban ő inkább egy titokzatos kínai disszidens hölgy felé kacsingat, hogy aztán minden megváltozzon a japán haderők érkezésére…
Az ITV által és a Poldark alkotóinak bevonásával gyártott, remek kialakítású, fordulatos miniszéria – amelyben még olyan Golden Globe-jelölt színészek is feltűnnek fel, mint Colm Meaney (Star Trek: Deep Space Nine) vagy Jane Horrocks (A kis királylány) – Közép-Kelet-Európában egyidőben, 2021. március 7-én, vasárnap este 21:00-kor startol az Epic Drama műsorán.
A sorozat történelmi háttere: Szingapúr ostroma
Miután Japánnak diplomáciai úton nem sikerült érvényesítenie követeléseit, 1941 őszén váratlanul belépett a II. világháborúba. Az egyik fő célpont a brit fennhatóság alatt lévő Szingapúr volt, mivel ennek elfoglalásával egy olyan légi és haditengerészeti központtal gazdagodnak, ahonnan tovább nyomulhatnak a környező, olajban gazdag országok irányába. A 60.000 japán katonából álló hadsereg három hónap alatt végigsöpört a Maláj-félszigeten, majd hat nap alatt be is vették Szingapúrt, amit aztán 1945 szeptemberéig megszállva tartottak.
„Nem tudták, mi vár rájuk”: A Szingapúri szorítás forgatása
A sorozat lenyűgöző képet fest a hanyatlóban lévő társadalomról, egy széthulló életéhez is ragaszkodó család mindennapjain keresztül. A forgatókönyv mögött a Veszedelmes viszonyokért Oscar-díjjal jutalmazott Christopher Hampton áll, aki így foglalta össze a minisorozat történetét: „néhány olyan angolról szól, akik nem tudták, mi vár rájuk”. Lehet, hogy ezzel a stáb is így volt, amikor azzal szembesültek, hogy Szingapúr az elmúlt 80 év során túlságosan sokat fejlődött – kénytelenek voltak többek között Kuala Lumpurban és Pinangban forgatni. A felvételekre több évet szántak, és látvány tekintetében sem fogták vissza magukat: eredeti japán tankokat szállítottak a bámulatos aprólékossággal kidolgozott díszletek közé (a halpiacon például valódi halakat „árulnak”), sőt a hitelesség kedvéért még egy korabeli repülőgépet is a helyszínre szállítottak egy környező múzeumból. A kor változatosságát és a harcok méreteit többezer statiszta adja át.
És hogy mit is jelent ez a bizonyos „szingapúri szorítás”? Ha a sorozatot nézzük, akkor egyértelműen azt, ahogy a japánok egyre közelebb és közelebb nyomulnak a városhoz, ugyanakkor ez a szériának is egy „visszatérő poénja”: Matthew, a főhős többször találkozik a kifejezéssel és próbálja megfejteni, hogy pontosan mit is jelent. A válasz természetesen ott van az alkotásban.
