Az idén nehéz lenne nem az árakról beszélni a Balaton kapcsán, ahol nagyon erősen tetten érhető a piacgazdaság működése.
A tavalyi járványügyi horvát fiaskó és a mostani szigorú olasz beutazási feltételek miatt borítékolható, hogy sokkal többen választják a Balatont nyaralási célpontnak, mint korábban. Az is biztos, hogy a tóparton jóval több kevésbé árérzékeny vendég jelenik meg, így egyes szolgáltatások és árucikkek erősebben drágulnak/drágultak. Bár ez inkább árépítésnek tekinthető, hiszen a balatoni árszint korábban, ha nem is sokkal, de elmaradt a tengerparti szolgáltatásokétól. A Figyelő szerint nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi 24 hónapban gombamód szaporodtak a tó mentén az ingatlanfejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó szórakoztatólétesítmények. Ezek természetesen már egy új árrendszerrel nyitottak, amely közelít az adriaihoz.
A felső középkategória már a korábbi években megtalálta a saját közönségét és jó ideje magas minőségben kínálja a Balatont mint produkciót azoknak a vendégeknek, akik szívesen töltik a hétvégéiket a tóparton és jellemzően évente legalább kétszer nyaralnak nyáron, mint a német középosztály.
A Balaton közel sem csak azért fontos, mert a magyarok többsége szereti, hanem azért is, mert a térség turisztikai mutatói a belföldi turizmus legfontosabb mértékegységeinek számítanak évtizedek óta – mondta a Figyelőnek Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
A fiatal menedzser hathatós közreműködésével alakult meg most, július elején a Digitális Turizmus Szövetség [DTSZ], mégpedig a Hungexpo, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, valamint a Magyar Utazási Irodák Szövetsége részvételével. Céljuk a digitális világ és a turizmus-vendéglátás kapcsolatának erősítése, mert más ágazatokéhoz képest gyenge a belföldi idegenforgalom digitális felkészültsége.
