A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.
A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.
Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.
A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.
Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta: „A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”
Az „always on” kultúra veszélyei
Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.
A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.
A jövőbe tekintve
Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.
Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.
A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.
„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.” - mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese
„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd” - tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.
Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:
Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból
Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.
Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.
Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!
Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.
A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.
Szabd meg a határaid!
A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.
Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.
Csináld úgy, mint a hollandok!
A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.
A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.
Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!
A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.
Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!
A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.
