Fogyasztói tájékoztatót tett közzé weblapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelyben pontokba szedi a hazai hírközlési szabályok legfontosabb változásait. Így például egy mobiltelefon-, internet- vagy kábeltévé-szolgáltatás igénylésekor nem csupán az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek alapján kell dönteni, hanem egy előzetes tájékoztató anyagot és a szerződés kivonatát is megkapja a fogyasztó aláírás előtt. Ha a szolgáltató a jogszabályban leírt esetek szerint hibásan teljesít, az előfizető hátrányos következmény nélkül felmondhatja akár a határozott idejű szerződését is, de a szolgáltató visszakérheti az esetlegesen kapott készülékkedvezményt. Az elmúlt fél évben indított ellenőrzések alapján a vizsgált szolgáltatók többsége igyekezett eleget tenni az új hírközlési szabályoknak, de több esetben hiányosságokat is fedezett fel a hatóság.
A megújult hírközlési szabályozás célja többek között, hogy megerősítse a fogyasztók védelmét, megkönnyítse a szolgáltatóváltást, valamint biztosítsa a megfizethető és megfelelő szélessávú internet-hozzáférést minden felhasználónak, lakóhelytől vagy jövedelemtől függetlenül. Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk. A hazai hírközlési hatóság folyamatosan nyomon követi, hogy a piaci szereplők megtették-e a szükséges lépéseket, és tájékoztatással segíti a fogyasztókat, hogy könnyebben eligazodjanak az új szabályok között. Ebben a közleményben az NMHH a szerződésekre vonatkozó változásokat mutatja be röviden. Ezek részletei az NMHH tematikus oldalán, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok felületen olvashatók.
A hatóság a folyamatban lévő ellenőrzéseiben elsősorban azt vizsgálja, hogy a szolgáltatók határidőre, 2021. június 30-ig eleget tettek-e az ÁSZF-módosítási kötelezettségüknek, azok megfelelnek-e az új követelményeknek, valamint a szolgáltatók szerződéskötési folyamataikba beépítették-e a módosított rendelkezéseket. Az ÁSZF-ek többségében a jogszabályi minimumnál bővebb tartalommal rendelkeznek, de egyes esetekben csak a minimum elemekre szorítkoznak. A kódex által bevezetett új jogintézményeket a szolgáltatók jellemzően átvezették az ÁSZF-ekbe és a folyamataikba, ennek részleteiről a hatóság a vizsgálatok lezárása után fog tájékoztatást adni.
Átláthatóbb szerződéskötés
Ha elektronikus hírközlési szolgáltatásra szerződik valaki – pl. mobiltelefon-, internet-előfizetést vagy kábeltévé-szolgáltatást igényel –, ezentúl egy közérthető előzetes tájékoztatást és a szerződés adatainak rövid összefoglalóját is meg kell kapnia a szolgáltatótól. Ezek a fogyasztói előfizetői szerződés részét képezik, az eddig megszokott ÁSZF-szel (általános szerződési feltételek) és az egyedi előfizetői szerződéssel együtt. A fogyasztók kapcsán leírt szabályokhoz hasonló védelemben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, valamint közhasznú szervezetek is.
Új szerződés megkötésekor az előzetes tájékoztatónak ki kell térnie például a szolgáltatás minőségi paramétereire, díjaira és az előfizetői szerződés időtartamára. A tájékoztatónak tisztáznia kell azt is, hogy az előfizető milyen feltételekkel mondhatja fel határozott idejű szerződését, milyen jogai vannak hibás teljesítés esetén, valamint számos információt a szolgáltatóváltásról és a számhordozásról. Mindezen felül a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt azokról az intézkedésekről is, amelyeket a hálózat és a szolgáltatás biztonságának védelmében és a hálózatot fenyegető kockázatok csökkentésére hozott. A szolgáltató az előzetes tájékoztatást az ÁSZF mellett vagy annak részeként is rendelkezésre bocsáthatja.
A rövid szerződés-összefoglaló egész Európában egységes formátumban, tömören és áttekinthetően írja le a szerződés elemeit. A szolgáltató köteles ilyet készíteni és átadni minden egyes ajánlatáról az előfizetőnek. Az egyedi előfizetői szerződés továbbra is megmarad, de fő funkciója már a szerződő felek adatainak és nyilatkozatainak rögzítése.
Egyoldalú szerződésmódosítás, szolgáltatáscsomagok
Ha az előfizető szolgáltatáscsomagjában van legalább egy internet- vagy telefonszolgáltatás, úgy a csomag minden elemére alkalmazni kell a fogyasztók magasabb szintű védelmét szolgáló szabályokat. Szolgáltatáscsomagnak minősül, ha az előfizető egy előfizetői szerződés vagy egymással szorosan összefüggő szerződések keretében több szolgáltatást (pl. kábeltévé-internet-mobiltelefon előfizetést) vagy végberendezést (pl. vezetékes telefont vagy routert) is igénybe vesz. Ilyen magasabb szintű védelmet jelent például, hogy a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosításakor a csomag minden elemére vonatkozik, hogy az előfizető hátrányos jogkövetkezmények nélkül 45 napon belül felmondhatja a szerződést.
A szolgáltató jogosult az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására, változás viszont, hogy ezentúl az előfizetők 45 napon belül nem csak a számukra hátrányossá vált szerződéseket mondhatják fel, hanem további jogkövetkezmények nélkül minden olyan szerződést is, amin bármilyen érdemi módosítás történt, még akkor is, ha az határozott időre szól valamilyen kedvezményért cserébe. E felmondási joggal csak akkor nem élhet az előfizető, ha a módosítás a szolgáltató jogszabályi kötelezettségéből fakad, vagy azt hatósági döntés alapján teszi, illetve ha a változtatás csak előnyt hoz az előfizetőnek, vagy ha adminisztratív jellegű és nem hátrányos az előfizető számára. A módosításról az előfizetőket harminc nappal hamarabb értesítenie kell a szolgáltatónak – a korábbi gyakorlatnak megfelelően.
A határozott idejű szerződés felmondása
Az előfizető bizonyos további esetekben is jogosult hátrányos következmény nélkül felmondani határozott idejű szerződését – például a szolgáltató tartós hibás teljesítése miatt vagy a már korábban leírt, szolgáltatáscsomagokra vonatkozó konkrét esetben. Hibás teljesítést jelent többek között, ha a szolgáltató a szolgáltatást 30 napig nem az előfizetői szerződés szerint teljesíti, vagy egy felmerülő hibát két és fél hét alatt sem tud kijavítani.
Mindazonáltal, ha ilyen esetben az előfizető felmondja a szerződését, a szolgáltató követelheti az esetleges készülékvásárláshoz kapcsolódó kedvezmények megtérítését. Így az előfizető elveszítheti a kedvezményes áron kapott berendezés (például telefon, tévékészülék, laptop) árkedvezményét. Ilyenkor a szolgáltató kérheti az általa ténylegesen nyújtott kedvezmény megtérítését, figyelembe véve a berendezés maradványértékét is. De az előfizető dönthet úgy is, hogy nem tartja meg a berendezést, ekkor természetesen a kedvezményt sem kell megtérítenie. Ha az eszköz megtartása mellett dönt, akkor az azon lévő hálózati korlátozást a szolgáltatónak ingyenesen fel kell oldania legkésőbb az elszámolással egyidőben. Ha ez elmarad, az előfizető kötbérre is jogosult.
