Történelmi mérföldkőnek számít a globális minimumadó a nemzetközi adózásban, mert közel 140 ország társaságiadó-szabályainak összehangolásával egy világszintű társasági adórendszer alapjait teremti meg. A várhatóan 2023-tól bevezetésre kerülő, 15 százalékos új adónem a nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik majd. Magyarországon várhatóan 20-160 milliárd forinttal növeli a multinacionális cégek adóterheit – írja elemzésében Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hosszú ideje küzd a nemzetközi adóelkerülés, a jövedelmek átcsoportosítása ellen. Az elmúlt években különösen látványossá vált az a trend, hogy a digitális üzleti modelleken alapuló vállalkozások, mint például a Facebook, a Google, már nem abban az országban adóznak az üzleti működésből származó profit után, ahol az létrejött. Az országok között kiélesedett az adóverseny: az vonzott több multinacionális vállalkozást, amely kedvezőbb feltételeket, alacsonyabb adókat kínált. E folyamatok ellen lép fel a globális minimumadó.
„A globális minimumadó a jelenlegi tervek szerint a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételt elérő nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik majd. Az OECD országokban tevékenykedő leányvállalatok 2023. január 1-jétől fizetik majd, mégpedig 15 százalékos adókulccsal” – tájékoztat Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász.
A szakértő kiemeli: történelmi mérföldkőnek számít a nemzetközi adózásban a közel 140 ország társaságiadó-szabályainak összehangolása, mert egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait teremti meg.
„A 15 százalékos kulcs alkalmazása a gyakorlatban úgy alakul, hogy amennyiben a leányvállalat országában hatályos társasági adókulcs alacsonyabb, mint 15 százalék, akkor az adókötelezettség különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie. Mivel Magyarországon 9 százalékos a társasági adó, az eddigi információk alapján a globális minimumadó bevezetésével nőni fog a Magyarországon letelepedett multinacionális cégek adófizetési kötelezettsége. Korábbi sajtóhírek szerint 20-160 milliárd forinttal is nőhet a vállalatok adóterhe hazánkban” – mondja Dr. Bákonyi László.
A képet árnyalja, hogy a társasági adó mellett lesznek egyéb beszámítható adók is, mint a jövedelemre vagy a nyereségre kivetett adók, továbbá bizonyos specifikus tevékenységre kivetett adók is, ha azok a nettó nyereséget terhelik – Magyarországon például a várakozások szerint elszámolható lesz az iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is.