Az Erste Csoport 8,2 százalékkal 7,7 milliárd euróra növelte működési bevételét a 2021-es pénzügyi évben. Az erőteljes működési teljesítmény a cseh és a magyar kamatemelések, és a hitelállomány stabil növekedése miatt bővülő kamatbevételt, és a térség gazdasági és tőkepiaci fellendülésének köszönhetően növekvő nettó díj- és jutalékbevételt tükröz. A tavalyi kedvező kockázati környezet nyomán a kockázati költségek jelentősen, a 2020-as 1,3 milliárd euróról 159 millió euróra csökkentek 2021-ben. Mindezek hatására az Erste Csoport 1,92 milliárd euró nettó nyereséget könyvelhetett el a 2021-es pénzügyi évben (2020: 783 millió euró, 2019: 1,47 milliárd euró).
“Oroszország Ukrajnával vívott háborújának legújabb fejleményei megdöbbentőek mindenki számára, aki hisz a béke, a demokrácia és a jólét európai eszméjében. A dolgok jelenlegi állása szerint a konfliktusnak megjósolhatatlan következményei lesznek a kontinensre nézve – politikai, gazdasági, de elsősorban humanitárius szempontból. Az Erste Csoportnak nincs leányvállalata Oroszországban vagy Ukrajnában, ezekkel az országokkal kapcsolatos közvetlen kitettségünk elhanyagolható. Ugyanakkor földrajzi közelségünk és az egész régióhoz fűződő mély kapcsolatunk humanitárius felelősséget jelent. Európa szívében működő bankként a régió lakossága mellett állunk támogatással és segítséggel egyaránt” – mondta Bernd Spalt, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója.
Stefan Dörfler, az Erste Csoport pénzügyi igazgatója: “Üzleti modellünk ereje bizonyított, meghatározó a szerepünk a dinamikus közép-európai gazdaságban, és stabil a tőkehelyzetünk. Tisztában vagyunk a kihívásokkal, amelyeket a legújabb fejlemények jelenthetnek, de biztosak vagyunk abban, hogy kiváló pozícióból nézünk szembe velük.
Közép-Kelet-Európa tavalyi gyors gazdasági növekedése a hitelkereslet stabil bővülésével együtt segítette bevételeink növekedését. A rekordszintű díjbevétel a megfelelő költséggazdálkodással együtt működési eredményünk erőteljes növekedéséhez vezetett. Miután a kockázati költségek messze elmaradtak a COVID-járvány által sújtott 2020-as év szintjétől, a nyereség is meredeken emelkedett.
A működési bevétel 8,2 százalékkal nőtt
A nettó kamatbevétel 4975,7 millió euróra nőtt (+4,2 %, 4774,8 millió euróról) elsősorban a cseh és a magyar kamatemelések, az összes piacon tapasztalható erőteljes állománynövekedés, valamint a TLTRO III ausztriai és szlovákiai bevezetéséből adódó egyszeri hatások miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 2303,7 millió euróra nőtt (+16,5 %, 1976,8 millió euróról), amit az erőteljes gazdasági fellendülés, és az emelkedő tőkepiacok támogattak. Növekedést könyveltünk el minden kulcsfontosságú díj- és jutalékkategóriában és minden elsődleges piacon. A nettó kereskedési eredmény 58,6 millió euróra esett vissza (137,6 millió euróról); és a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 173,2 millió euróra nőtt (62,0 millió euróról). A működési bevétel 7742,0 millió euróra nőtt (+8,2 %,l 7155,1 millió euróról).
A működési eredmény 7,1 százalékkal nőtt, a kiadások enyhe növekedését tükrözve
Az általános igazgatási költségek 4306,5 millió eurót értek el (+2 %, 4220,5 millió euróról), a személyi költségek 2578,1 millió euróra növekedtek (+2,3 % 2520,7 millió euróról). A létszám 2,4 százalékkal csökkent, 44 596 főre. Az egyéb igazgatási költségek 1180,3 millió euróra nőttek (+ 1,9 %, 1158,9 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek között szereplő betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 122,4 millió euróra csökkentek (132,2 millió euróról). Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 548,0 millió euróra nőtt (+1,3 %, 540,9 millió euróról). A működési eredmény jelentősen 3435,5 millió euróra nőtt (+17,1 %, 2934,6 millió euróról), és a költség/bevétel ráta nagymértékben javult 55,6 százalékra (59,0 százalék után).
Erőteljes nettó nyereségnövekedés a csökkenő kockázati költségek nyomán
A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (a kockázati költségek) mínusz 158,8 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 9 bázispontot tett ki (szemben az előző évi mínusz 1294,8 millió euróval és 78 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra nettó céltartalékot kellett képezni Csehországban, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Magyarországon, ám ez általában alacsony szinten maradt. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások, jellemzően Ausztriában (a takarékpénztári szegmensben). A bázisidőszakban a koronavírusra vonatkozó előretekintő információkkal frissített kockázati paraméterek nagymértékű céltartalék képzéseket eredményeztek a hitelekkel, kötelezettségvállalásokkal és garanciákkal szemben. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta történelmi mélypontra, 2,4 százalékra csökkent (2,7 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 90,9 százalékra nőtt (88,6 százalékról).
Az egyéb működési eredmény -310,5 millió euró volt (előző évi -278.3 millió euró). A visszaesés értékelési hatásoknak, valamint – leginkább Ausztriában és Romániában – a szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 108,6 millió euróra (93,5 millió euróról) emelkedő összegének tulajdonítható. A bankadók 73,5 millió euróra csökkentek (117,7 millió euróról) elsősorban a szlovák bankadó eltörlése, és az osztrák mérték csökkentése miatt. Jelenleg két elsődleges piacon van érvényben bankadófizetési kötelezettség: Magyarországon a bankadó 15,0 millió euró (előző évi: 14,5 millió euró), a tranzakciós illeték pedig 48,0 millió euró (előző évi: 44,0 millió). Ausztriában a bankadó 10,5 millió eurót tett ki (előző évi: 25,5 millió euró).A bevételt terhelő adók ról 525,2 millió euróra nőttek (342,5 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem rekordot döntve 484,8 millió euróra nőtt (242,3 millió euróról) a takarékpénztárak hozzájárulásának jelentős emelkedése miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1923,4 millió euróra nőtt (783,1 millió euróról) az erős működési eredmény és az alacsony kockázati költségek nyomán.
A hitelállomány 8,6 százalékkal nőtt
Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül - 21,3 milliárd euróra nőtt (2020. decemberi 19,7 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1 alaptőke (CET 1, végleges) 18,8 milliárd euróra emelkedett (17,1 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 24,8 milliárd euróra nőtt (23,6 milliárd euróról). A teljes kockázat – a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat (CRR szerint végleges) – szerény mértékben 129,6 milliárd euróra nőtt (120,2 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1, végleges) 14,5 százalékra nőtt (14,2 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 19,1 százalékra mérséklődött (19,7 százalékról), főként az AT1 tőkeelem egy részének korai visszaváltása nyomán.
A mérlegfőösszeg 307,4 milliárd euróra nőtt (+10,8 %, 277,4 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök főként Ausztriában növekedtek, 45,5 milliárd euróra (35,8 milliárd euró után), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 21,0 milliárd euróra csökkent (21,5 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések (nettó) állománya180,3 milliárd euróra nőtt (+ 8,6 %, 166,1 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya jelentős mértékben, 31,9 milliárd euróra nőttek (24,8 milliárd euróról) a megnövekedett EKB-refinanszírozás (TLTROIII-tranzakciók) következtében.. Az ügyfélbetétek állománya az összes elsődleges piacon – de leginkább Ausztriában és Csehországban – emelkedett és 210,5 milliárd eurót tett ki (+ 10,2 %, 191,1 millió euróról). A hitel/betét ráta 85,6 százalékra csökkent (86,9 százalékról).
Előrejelzés
Egyelőre nem lehet megítélni, hogy az Ukrajnában zajló háború milyen makrogazdasági hatásokkal jár és azok milyen mértékben érintik a régiót. Habár Oroszoroszág Kelet-Közép-Európa egyik exportpiacaként betöltött gazdasági szerepe az elmúlt években fokozatosan mérséklődött, a régió legtöbb országa továbbra is függ az orosz energiahordozók importjától.
Az Erste Csoport az egyszámjegyű skála közepéhez közelítő nettó hitelállomány-bővülésre számít. A nettó díj- és jutalékbevétel várhatóan az az egyszámjegyű skála alja és közepe között lévő mértékben bővül. Csakúgy, mint 2021-ben az Erste Csoport célja a kétszámjegyű ROTE (Return On Tangible Equity) elérése. Az Erste Csoport CET1 alaptőkerátája stabil marad.
Habár a kockázati költségek alacsony szintje és a legújabb geopolitikai fejlemények miatt igen nehéz pontos előrejelzést adni, a Erste Csoport úgy véli, hogy 2022-ben a kockázati költségek 20 bázispont alatt maradnak az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában. Az NPL-ráta a várakozások szerint 3,0 százalék alatt marad.
Az egyre súlyosbodó orosz-ukrán háború nem érinti az Erste Csoportot közvetlenül, hiszen a bankcsoport nincs jelen egyik országban sem, a kitettség mindkét ország esetében elhanyagolható, és ebben az összefüggésben nem is várható a kockázati céltartalékok jelentősebb növelése. Közvetett hatások, mint például pénzpiaci volatilitás vagy a szankcióknak az egyes ügyfelekre gyakorolt esetleges tovagyűrűző hatása, azonban nem zárhatók ki.
