Ukrajna és Oroszország meghatározó termelője Európában a legkülönbözőbb szántóföldi növényeknek is, különösen a búzának és az olajos magvaknak. A két ország, súlyának megfelelően ugyanezen terményekből ökológiai gazdálkodásban, biominősítéssel is nagy mennyiséget állít elő. A háborús helyzet miatt ezek a tételek most kiestek az európai körforgásból, ami keresleti piacot generált ‒ ismertette a helyzetet dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a magyar biominősítéseket végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A teljes kieső mennyiséget a magyar termelés természetesen nem tudja pótolni, ugyanakkor a mostani és még egy ideig várható hiány azt jelenti, hogy a hazai biotermelők még jobb áron tudják értékesíteni a készleteiket, ami egyértelműen látszik a vetésterületek növekedésén is. Olyan területek átállításáról van szó biobúzára vagy -napraforgóra, és -repcére, ahol előtte is ökológiai módon termeltek, csak valami mást. A minősítés megszerzése, az átállás a vegyszeres gazdálkodásról egy többéves folyamat, azt ennyire gyorsan nem lehetne megvalósítani ‒ mutatott rá a szakember.
A biotermékek iránti igény ugyanakkor a fenti hatások nélkül is minden évben nő. A COVID-járvány alatti gazdasági visszaesés miatt arra számítottak a szakemberek, hogy csökken majd a biotermékek iránti nemzetközi kereslet, ehelyett a korábbinál is dinamikusabban bővült ‒ talán az ilyen termékek magasabb vitamin és tápanyagtartalma miatt. Most az energiaárak emelkedése csökkenthetné a fizetőképes keresletet, de ennek ismét csak semmi jele ‒ foglalta össze a szakember.
Ugyanakkor tény, hogy a biominősítésű termékek teljes európai forgalmára, volumenére nincs pontos adat. Ezek ‒ egyelőre ‒ nem tőzsdei termékek, ezért az ügyletek csak a vevő és az eladó között zajlanak. a kötelező statisztikai nyilvántartást a közeljövőben tervezik bevezetni.
