A magyar fiatalok még mindig hamisított terméket vásárolnak, és kalóztartalmakat fogyasztanak – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala felméréséből.
A megkérdezett, 15 és 24 év közötti európaiak több mint fele (52%) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt az interneten, akár szándékosan, akár véletlenül, egyharmaduk (33%) pedig azt állította, hogy illegális forrásokból fért hozzá digitális tartalmakhoz
Azok közül, akik ezt szándékosan tették, 37 százalék vásárolt hamisított terméket és 21 százalék vett igénybe, játszott vagy töltött le, illetve közvetített illegális forrásból származó tartalmat
Magyarországon a fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan hamisított terméket és 17 százalék töltött le tudatosan kalóztartalmat.
Ugyanakkor a fiatal európaiak 60 százaléka állította, hogy inkább legális forrásból kíván hozzáférni a digitális tartalmakhoz, szemben a 2019-ben tapasztalt 50 százalékos aránnyal. Magyarországon ez az arány a fiatalok körében 65 százalék.
Hamisítványok vásárlása
A világjárvány utáni helyzetet nézve az új felmérés megerősítette, hogy az európai fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan legalább egy hamisított terméket, ami jelentős növekedést jelent a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez az arány 14% volt). Ez az eredmény országonként jelentősen eltér, a legmagasabb Görögországban (62%), a legalacsonyabb pedig Csehországban (24%).
A magyar 15 és 24 év közötti fiatalok által leggyakrabban szándékosan vásárolt hamisított termékek a ruhák és kiegészítők (14%), ezeket követik a lábbelik (13%), az elektronikus eszközök (11%), valamint a higiéniai, kozmetikai és testápoló termékek és az illatszerek (11%). Ezek az arányok tökéletesen tükrözik az európai tendenciákat.
Sokan azért vásárolnak hamisítványokat, mert félrevezetik őket: a hamisított termékeket nem szándékosan vásárló európaiak aránya szintén 37 százalékot tesz ki, és a válaszadók elismerték, hogy nehézséget okoz számukra az eredeti és a hamisítványok megkülönböztetése. 48 százalék nem vásárolt ilyen termékeket, vagy nem tud róla.
Online kalózkodás
Ami a digitális tartalmakat illeti, a legális forrásokból származó tartalmak egyre nagyobb teret nyernek a fiatalabb generációk körében. 60 százalék azt állította, hogy az elmúlt évben nem használt, játszott vagy töltött le, illetve nem közvetített illegális forrásból származó tartalmakat, szemben a 2019. évi 51 százalékkal és a 2016. évi 40 százalékkal, ami igazolja a csökkenő tendenciát.
A szándékos kalózkodás azonban továbbra is stabilan tartja magát: a fiatal fogyasztók 21 százaléka elismerte, hogy az elmúlt 12 hónapban tudatosan fogyasztott kalóztartalmat. A magyar fiatalok jelentős része azonban félrevezetés áldozata: 12 százalék véletlenül fért hozzá kalóztartalmakhoz, 7 százalék pedig nem tudja, hogy tett-e ilyesmit. A főként erre a célra szolgáló weboldalakról, alkalmazásokból és közösségimédia-csatornákról elért kalóztartalmak fő típusai a filmek (75%) és a televíziós sorozatok (62%), a számítógépes programok (61%) és a zeneszámok (40%) voltak.
„Az IP and Youth Scoreboard az ifjúság európai éve keretében kiadott harmadik kiadása megerősíti a korábban azonosított tendenciákat, és szélesebb körű betekintést nyújt a fiatalok véleményébe és hozzáállásába. Egy olyan időszakban, amikor az e-kereskedelem és a digitális fogyasztás jelentősen növekszik, a hamisított áruk szándékos és nem szándékos vásárlásának fokozódása aggasztó tendencia. Ami a kalózkodást illeti, az annak ellenére sem csökken, hogy a fiatal fogyasztók egyre inkább a legális forrásokból származó tartalmakat részesítik előnyben. Ez az új elemzés értékes eszközként segíti az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozókat, valamint az oktatókat és a civil társadalmi szervezeteket abban, hogy a fiatal polgárok és fogyasztók megalapozott döntéseinek támogatása érdekében figyelemfelkeltő kezdeményezéseket alakítsanak ki" – mondta Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója.
A hamisítványok vásárlásának és a kalóztartalmak fogyasztásának fő mozgatórugói
Míg a hamisított termékek szándékos vásárlásának és a kalóztartalmakhoz való szándékos hozzáférésnek továbbra is az ár és az elérhetőség a fő oka, a társadalom hatása – például a család, a barátok vagy az ismerősök viselkedése – is növekszik.
Egyéb tényezők közé tartozik az, hogy a fogyasztót nem érdekli a termék hamis – vagy a tartalom forrásának illegális – eredete, nem észlel különbséget az eredeti és a hamisított termék között, illetve könnyebbnek találja a hamisított termék megtalálását vagy megrendelését az interneten. Minden tizedik válaszadó véleményvezérek vagy híres emberek ajánlásait is említette.
Mi tartja vissza a fiatalokat?
Mind a termékek, mind a digitális tartalmak esetében a fiatalok a kibercsalás és a kiberfenyegetések személyes kockázatait említették olyan fontos tényezőkként, amelyek visszatartanák őket. A megkérdezett fiatalok emellett egyre nagyobb arányban említik a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt negatív hatást is.
