A hírkiadók bíznak a jelenlegi koronavírus-válság okozta kihívások miatt meghozott döntéseikben és abban, hogy beérnek a pandémia elején eszközölt befektetések – derül ki a Lapkiadók Világszövetsége által publikált jelentésből.
Mindazonáltal a kiadók komoly átalakulások és zűrzavar előtt állnak, még akkor is, ha mutatkoznak jelek a globális hirdetési piac feltámadására és a számtalan olvasói bevételi stratégia beérésére. Az ukrajnai helyzet sajnos ismételten aláásta a vállalatok terveit és bizonytalan, hogy milyen hosszantartó hatása lesz mindennek a különböző iparágakra, illetve komoly humanitárius válsághelyzetet is okoz.
Az iparág biztos a jövőjében
Az üzenet világos és egyértelmű: a hírkiadó vállalatok vezetői egyértelműen pozitívan látják a vállalataik jövőjét. A teljes mintát tekintve 80 %-uk nyilatkozott optimistán a következő 12 hónap tekintetében. Ez az arány csak keveset romlott, amikor a következő három év kilátásairól volt szó.
Bár általánosságban pozitívak a kiadók kilátásai, vannak különbségek, amikor országonkénti kategóriákra bontják őket, mert a fejlettebb országok válaszadói optimistábbak (87 % a következő 12 hónapra, míg ugyanez a szám 76,5 % a fejlődő országokban).
A szervezeti átalakulás már javában zajlik
Az optimizmus egyik oka talán a válaszadóknak a szervezeti átalakulásba fektetett erőfeszítéseikbe vetett bizalma: a válaszadók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy ez előrehaladott vagy nagyon előrehaladott állapotban van; csupán 10,9 %-uk érzi úgy, hogy le vannak maradva a versenytársakhoz képest.
Mindazonáltal a válaszadók legnagyobb csoportja (40 %) nyilatkozott úgy, hogy a digitális átalakulás „felszálló ágban van”, felismerve azt, hogy próbálkoznak, de messze még a folyamat vége.
A kép egy kicsit pontosabb, ha fejlett és fejlődő országok szerint kategorizáljuk a válaszadókat, mert a fejlődő országokban még egy kicsit korábbi szakaszban van az átalakulás folyamata.
A digitális a bevételnövekedés legnagyobb forrása
Általánosságban véve a válaszadó cégvezetők növekedést várnak 2022-ben: a fejlődő piacokon 19,1 %-os, míg a már fejlett piacokon átlagosan 12,1 %-os növekedéssel számolnak. Ennek a jelentős hányadát a digitális viszi, azzal, hogy a digitális hirdetések és a digitális olvasótábor voltak a növekedés legfőbb területei az elmúlt 12 hónap során.
Míg a print tevékenységből származó bevételek fokozatosan tovább csökkennek, a print hirdetések és a print példányszámok még mindig a válaszadók teljes bevételének több, mint felét adják. A nem hirdetésekből és olvasói forrásokból származó bevételek a múlt évben 4,7 %-kal növekedtek és most az összes bevételek 13,2 %-át teszik ki.
A következő 12 hónapban a kiadók a bevételeik majdnem felét (46,8 %) hirdetési bevételekből várják – talán a hirdetési piacok tekintetében várt, rekordokat döntögető 2022-es évnek köszönhetően.
Az adatok és a K+F az alapvető területei a befektetéseknek
A jövőbe való befektetések tárgyában az adatok elemzése és a termékfejlesztés voltak a legfontosabb területek, ahova be kell fektetni a válaszadók szerint. Másrészt viszont a kiadók a leginkább a print gyártásba és a felsővezetés fejlesztésébe fektetnének egyre kevesebbet be. A két extrém között csupán apró különbségek voltak a főbb befektetési területek vonatkozásában.
A médiaszabadság világszerte kihívásokkal kénytelen szembenézni
Egy válságokkal teletűzdelt évben a hírszerkesztőségek is igen komoly kihívásokkal voltak kénytelenek szembenézni és jónéhány példát láttunk a világ minden tájáról, hogyan ásták alá az újságírók szabad beszámolókhoz való jogát. Ez a szerencsétlen helyzet jól tükröződik a felmérés válaszaiban.
Az összes válaszadó mintegy fele jelezte, hogy a munkaadója kibertámadás (45,7 %), jogi fenyegetés, megfélemlítés (45,7 %) áldozata volt, illetve megtagadták az információkhoz való hozzáférését (44,3 %). Gyakran előfordult még az online zaklatás is (41,4 %). És bár az adataink a sajtószabadsággal szembeni ezen kihívások általános jelenlétét mutatják, ezek közül jónéhány hangsúlyosabban jelenik meg a fejlődő országokban.
A World Press Trends mindig az iparág globális valóságának az elemzéséről szólt – számokban, kontextusban és a nüánszokban is. És némileg meglepetésként a kiadók körében végzett felmérés (melyet októberben és novemberben vezényeltek le, azaz Ukrajna megtámadását megelőzően) egy kihívások előtt álló iparágat mért fel (ez nem is volt meglepetés), de túlnyomórészt optimista jövőképpel – a jelen és a közeljövő vonatkozásában is.
Az idei jelentést megkerülhetetlenül jellemzi a jelenlegi Covid-válság. Ahogy a koronavírus okozta pandémia harmadik naptári évébe lépünk, kezdenek arra utaló jelek mutatkozni, hogy a hírkiadók egyre biztosabbak abban, hogy alkalmazkodtak ehhez a kihíváshoz, illetve, hogy a pandémia kezdetén elindított intézkedések és irányok kezdik meghozni a gyümölcseiket.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy a globális hirdetési piac feltámadásának lehetünk szemtanúi, valamint az olvasói bevételi stratégiák beérésének, továbbra is komoly átalakulás és zűrzavar vár még a kiadókra. Az ukrajnai invázió azonban ismételten aláásta a vállalatok terveit. Bizonytalan, hogy milyen hosszantartó hatása lesz mindennek a különböző iparágakra, illetve komoly humanitárius válsághelyzetet is okoz. Emellett a hírmédiának a sajtószabadsággal szemben megjelenő kihívásokkal is szembe kell még néznie, ld. pl. Oroszországot.
Az elemzés alapja egy online felmérés, melyet a WAN-IFRA küldött ki 2021 őszén az iparági vezetőknek. 162 részletes választ kaptak 58 országból. A Világbank osztályozása alapján ezek az országok 25 fejlett és 33 fejlődő országot képviselnek.
Íme a legfontosabb következtetések, eredmények összefoglalója a 2021-2022-es kutatásból:
A Covid fényében a válaszadók megosztották azt, hogyan határozza meg a pandémia – és néhány már azt megelőzően elindult trend – a napi munkájukat még ma is. Ebbe beletartozik egy széleskörű áttekintése a változóban lévő bevételi stratégiáknak és befektetési területeknek is, valamint a digitális átalakulás kérdése és a média- ill. sajtószabadság kihívásai, melyekkel a hírmédia szervezeteknek a világ minden táján szembe kell nézniük.
Ezek a különböző elemek persze következetesen összefonódnak és a kutatás arra is rávilágít, hogy egyértelmű korreláció van a médiaszabadság és a nyereségesség között.
Néhány tanulság
Optimizmus: A válaszadók közül tízből több, mint nyolcan (81,8 %) úgy nyilatkoztak, hogy optimisták a vállalat előtt álló év vonatkozásában. Hároméves időtávlatban nézve ez a szám enyhén csökkent 78,8 %-ra.
Ez a pozitív jövőkép globális: Vannak különbségek az optimizmus szintjét illetően, nem utolsósorban a fejlett és a fejlődő országok között. Mindazonáltal a válaszok döntő többsége pozitívan látja az iparág jelenlegi és jövőbeni helyzetét.
A szervezeti átalakulás előrehaladott állapotban van: A résztvevők mintegy fele (49,1 %) jellemezte a digitális átalakulást a vállalatuknál “nagyon előrehaladottnak” (12,7 %) vagy “előrehaladottnak” (36,4 %). Csak 10,9 % nyilatkozott úgy, hogy ezek a próbálkozások “még csak kezdődnek” vagy “komoly lemaradásban vannak.”
A válaszadók a bevételek növekedését várják 2022-ben: Ez eltér a 2021-es jelentéstől, mert akkor a fejlett országok a 2020-as pénzügyi kihívások miatti lassulást láttak. A fejlett országokban a válaszadók körében a bevételek 21,8 %-kal nőttek tavaly.
A hírkiadók diverzifikálják a bevételi forrásaikat, de hosszú út áll még előttük: A nem hirdetési és olvasói bevételek tavaly 4,7 %-kal nőttek. Összesen ez jelenleg az összes bevétel 13,2 %-át teszi ki, de a válaszadók szerint ez a következő 12 hónapban 20 %-ra nőhet.
