A többség ugyan nagyon fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvéseket, de sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelentenek ezek valójában – derült ki a K&H kutatásából. Az ökológiai és karbonlábnyom inkább a fiatalok számára ismerős, és annak ellenére, hogy a fenntarthatósági kérdések a nőknek fontosabbak, a férfiak valamivel magabiztosabbak a témában. A környezetvédelem pedig a magyarok háromnegyede szerint inkább a társadalom felelőssége mint az egyéné. Ugyanakkor minden második megkérdezett a környezetvédelmi problémák hatását egyre erősebben érzi a mindennapjai során.
A 18-65 éves magyarok döntő többségének, 10-ből 8 megkérdezett összességében fontosnak, és 60 százalék pedig nagyon fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvéseket, azonban mindössze átlagosan tízből 4-en tudják mit jelent pontosan a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés. Annak ellenére, hogy a nők közül többen vannak, akiknek fontos a fenntartható életmód és működés, a férfiak valamivel magasabb arányban mondták azt, hogy tisztában vannak azzal, mit is takar a fenntarthatóság. A megkérdezettek közel fele azonban csak hallott róla, de nem tudja pontosan, mit jelent a kifejezés - derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.
Ökológiai lábnyom, karbonlábnyom: sok a kérdés
Az ökológiai lábnyom fogalmáról hasonló arányban nyilatkoztak a megkérdezettek: 45 százalék mondta, hogy pontosan érti, mit takar a fogalom és kicsit kevesebben (42 százalék) csak hallottak róla. Leginkább egyébként a fiatalok, a 18-29 évesek vannak képben, és a kor előrehaladtával egyre kevésbé ismerik az ökológiai lábnyomot, illetve míg az alapfokú végzettségűek harmada, addig a középfokúak közel fele, a felsőfokúaknak pedig már szinte a kétharmada ismeri a fogalmat.
Ennél is kevesebben tudnák biztonsággal megmagyarázni a karbonlábnyom jelentését: ez a megkérdezettek mindössze 28 százalékának menne. 47 százalék ugyan hallott erről, de nem tudja, pontosan mit jelent, és 25 százalék még nem is hallott a kifejezésről. A nők valamivel kevésbé ismerik fogalom jelentését, mint a férfiak saját bevallásuk szerint (25 vs. 32 százalék), és az iskolai végzettséggel együtt szintén nő a fenntarthatósággal összefüggő fogalmak ismerete.
Egyén kontra társadalom: ki a felelős?
„A kutatásból az is kiderült, hogy a környezeti problémák hatásait egyébként a lakosság kétharmada már érzékeli is valamilyen szinten. A megkérdezettek közül a legtöbben (51 százalék) azt mondták, hogy egyre erősebben érzik a mindennapjaik során ezeket. Összességében a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy fontos foglalkozni a klímavédelmi kérdésekkel és az edukációval, hiszen egyre többen tapasztalják a környezeti problémákat a saját bőrükön is” – mondta Suba Levente a K&H fenntarthatósági vezetője.
A lakosság döntő többsége, 75 százaléka szerint egyébként a környezetvédelem nagyobb részben ez inkább a társadalom felelősség mint az egyéné. A magasabb végzettséggel párhuzamosan egyébként egyre többen gondolják úgy, hogy az egyénnek is jelentős szerepe van.
Irány a klímasemlegesség
Suba Levente hozzátette, hogy egyre inkább elvárás a fogyasztók részéről, hogy egy-egy vállalat fenntarthatóan működjön. Már minden vállalatnak szinte kötelező fenntarthatósági stratégiát készítenie, azonban sokszor nem konkrét vállalások, hanem csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot. A KBC Csoport és magyarországi leányvállalata, a K&H Csoport célja pont az, hogy pontos intézkedéseket tartalmazó vállalásokat tegyen: a csoport márciusban bemutatta a 2021-es fenntarthatósági jelentését, ez pedig most először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról is. Közvetlen környezeti lábnyomát 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015-höz képest és a csoport 2021-től a fennmaradó szén-dioxid kibocsátását ellentételezte is, azaz nettó karbonsemlegesen működött.
Ami a közvetett környezeti lábnyomot illeti, itt elsősorban a finanszírozásokon keresztül megvalósuló szén-dioxid kibocsátás a meghatározó. A fenntarthatósági jelentés számos kiemelkedő jelentőségű gazdasági területet vizsgál meg és becslést ad, hogy ezek finanszírozása közvetetten mekkora szén-dioxid kibocsátással jár. A szóban forgó területek közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt is kulcsfontosságú ingatlanszektor, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is. A bankcsoport az ezen ágazatokban, közvetett módon, a finanszírozáson keresztül megjelenő szén-dioxid kibocsátására rövidesen konkrét csökkentési terveket fog bejelenteni.
A jelentés egyébként nyolc kiemelkedő gazdaság ágazatot nevesít, ahol szükség van lépésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt kulcsfontosságú építőipar, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is.
