Csökkent az új terméket vagy szolgáltatást tervező magyar cégek aránya, mindössze 27 százalék rukkolna elő ezzel a következő egy évben. A tervezett innovációk közül viszont több az új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett háttérfolyamatban gondolkozó vállalkozás – derült ki a K&H innovációs indexből. 10-ből közel 3 cég szerezne be szoftvert vagy vásárolna valamilyen gépet, de jelentősen nőtt az élőmunkát csökkentő vagy kiváltó automatizációban érdekelt vállalatok aránya is.
Sok magyar cég előremenekült és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait innovációval próbálták ellensúlyozni, így a cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt - derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Ez egy gyenge közepes teljesítménynek felel meg. Összességében egyébként a 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalatok érték el a legjobb eredményt, az ágazatok közül pedig az ipar és a szolgáltató szektor bizonyult a leginnovatívabbnak.
„Az is fontos, hogy milyen fejlesztésekkel készülnek rövid távon a cégek: a tervezett innovációk alindexe 26 ponton áll, ami megegyezik 2021 második félévében mért eredménnyel. Viszont ezen belül bizonyos területeken, például az új termékek vagy szolgáltatások bevezetésénél csökkenést tapasztaltunk: a vállalatok bő negyede tervezi ezt következő 1 évben, ami 11 százalékpontnyi, jelentős visszaesést jelent” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
A következő egy évben a legmagasabb arányban (35 százalék) az 1,1-2,0 milliárd forint árbevétellel rendelkező vállalkozások terveznek új terméket vagy szolgáltatást bevezetni.
Viszont szignifikánsan, 18-ról 26 százalékra emelkedett az előző félévhez képest a háttérfolyamatokat fejleszteni tervezők aránya. A változás különösen a legkisebb – a 300 millió és 1 milliárd forint közötti - árbevételű, a kereskedelmi, illetve a közép-magyarországi cégek többi cégtípushoz történő felzárkózásának köszönhető. Az idei első félévben többen lettek az új gyártási eljárást vagy szolgáltatási folyamat bevezetését tervező kelet-magyarországi, illetve kereskedelmi vállalkozások is.
A cégek 16 százaléka a logisztikai vagy szállítási eljárásokon változtatna, míg a legkisebb arányban (13 százalék) az értékesítési csatornákon változtatnának rövid távon.
Szoftvervásárlás az élen, többen, de még mindig kevesen automatizálnának
Németh Balázs hozzátette, hogy a támogató tevékenységek közül az előző félévhez képest szinte mindegyik innovációs tevékenység tervezett aránya szignifikánsan emelkedett. A cégek 27 százaléka szoftvervásárlást tervez a következő 1 évben új feladatok vagy funkciók ellátására. Közel ugyanennyien (26 százalék) számolnak valamilyen gép vagy berendezés beszerzésével. Házon belüli K+F tevékenységet 20 százalék tervez - ettől jóval elmarad a külső K+F tevékenységet tervező cégek aránya (7 százalék). Bár többen vannak, de még mindig csak 15 százalék gondolkozik olyan automatizációban, amely kiváltaná az élőmunkát vagy csökkentené annak igényét - ezzel egyébként a legtöbben a mezőgazdaságban terveznek (26 százalék).
A kutatásból az is kiderült, hogy ötből kettő cég tervez bevezetni kedvező környezeti hatással járó fejlesztést a következő 1 évben, ez az előző félévben még 35 százalék volt. Érdekes, hogy árbevétel, regionális elhelyezkedés és ágazat szempontjából sincs jelentős különbség ebben a kérdésben a cégek között.
Emelkedőn a félbemaradt innovációk
Németh Balázs hozzátette, hogy nem minden innovációs folyamatot visznek végig a cégek, azt is fontos látni, mennyi ilyen fejlesztés akad meg. 2022 első félévében minden ötödik vállalatnál volt folyamatban valamilyen innovációs fejlesztés, a cégek 10 százaléka pedig a felmérés megelőző két évben felfüggesztett már innovációt, mind a kettő szignifikáns növekedést jelent 2021 második félévéhez képest. A folyamatban lévő innovációk aránya leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve kelet-magyarországi, valamint az ipar, illetve szolgáltatás ágazatokban tevékenykedő cégek esetén nőtt, míg a legtöbb innováció szintén az ipari cégeknél maradt félbe.
