Újra negatívba, mínusz három pontra csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 második negyedévére, mivel a cégeknek jelentős nehézségeket okoz az infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a gyenge forint. Az ipar, a szolgáltatók és a kereskedők egyéves kilátásai között azonban hatalmas különbségek vannak. Ez utóbbiak esetében romlottak leginkább a várakozások, amíg a szolgáltatók és az ipar kilátásai ennél lényegesen optimistábbak.
Az előző negyedévhez képest öt pontos további mérséklődés után újra negatív tartományban, -3 ponton áll a K&H nagyvállalati növekedési index, amely a magyarországi, két milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja. „A vállalatok eddig csak egyszer, 2020 negyedik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának időszakában várták borúlátóbban a következő évet, mint most. Akkor egészen -10 pontig zuhant a mutató értéke. Ezt fokozatos emelkedés követte, majd 2021 harmadik negyedévére az index ismét beállította a korábban mért legmagasabb, 12 pontos értéket. Azóta az index 2022 második negyedévére -3 pontig csökkent, és ezzel ismét belépett a negatív tartományba. Ennek oka, hogy több tényező is akadályt állít a vállalatok elé: a magas infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a gyengélkedő forint egyaránt kihívást jelent” – értékelte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.
Míg a vállalatok saját kilátásaikra vonatkozó várakozásaiban 5 pontos csökkenés történt, addig a gazdaság helyzetére vonatkozó makro alindex mutatóban jelentős, 12 pontos visszaesés látható az előző negyedévhez képest, így az eddigi második legalacsonyabb értéket vette fel (-24 pont). Egyéves időtávon a vállalatok 52 százaléka számol a gazdasági helyzet romlásával, a következő három évre vonatkozóan pedig 19 százalékuk, vagyis a vállalatok nem várnak gyors talpraállást. A romló várakozásokban az is szerepet játszhat, hogy változott a cégek adó- és közterhekkel kapcsolatos véleménye, ugyanis a vállalatok 22 százaléka azok növekedésére számít, és szinte senki sem vár csökkenést.
A kereskedelmi szektor előtt állhat a legnagyobb kihívás
Szektoronként tekintve a kereskedők várakozásai egyértelműen a legnegatívabbak (-8 pont). A háttérben az állhat, hogy a folyamatosan dráguló euró őket sújtja leginkább, mivel forgalmazott termékeik devizában fizetett ára folyamatosan nő forintban számolva. A szolgáltatók kilátásai ennél kedvezőbbek, de már negatívba hajlottak (-1 pont), az iparé pedig még éppen csak a pozitív tartományban maradt (1 pont). Ugyanilyen jelentős eltérések láthatók az egyes régiók között. Közép-Magyarországon -7 pontos, Kelet-Magyarországon pedig -3 pontos értéket vett fel a mutató, miközben Nyugat-Magyarországon ehhez képest optimisták a cégek, ugyanis 3 ponton állnak a várakozások.
„Úgy látjuk, hogy a Széchenyi Kártya Program MAX kedvező finanszírozási forrásának fontos szerepe lesz abban, hogy a hazai cégek az emelkedő kamatkörnyezetben is kiszámítható működést folytassanak és megtartsák versenyképességüket a hazai és a nemzetközi piacokon. A program keretében folyószámlahitel, likviditásihitel, beruházási hitel és lízing konstrukció is elérhető lesz, mindegyik fix kamattal” – tette hozzá Rajna Gábor.