A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott - derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből. A becsült infláció a valamennyi megkérdezett válasza alapján már akkor közel 12 százalékos volt, a kilátások pedig további áremelkedést vetítenek előre.
Egyre nagyobb tempóra kapcsol a hivatalos statisztikákban is az infláció, közben az emberek ezt meghaladó áremelkedésről számoltak be a K&H második negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint. A kutatás a 30-59 évesek táborában azt vizsgálta, hogy idén áprilisban - amikor a tényadat 9,5 százalékos éves drágulásról szólt -, a megkérdezettek mekkora áremelkedést érzékeltek.
15 plusz
Az eredmények alapján 43 százalék azt mondta, hogy 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációval szembesült, további 19 százalék pedig 11-14 százalékos áremelkedésről számolt be. A válaszadók harmada - 34 százaléka - egy számjegyű inflációt észlelt, 4 százalékuk nem tudott pontos választ adni. Fontos, hogy a kutatásban nem pontos értékek, hanem kategóriák szerepeltek, amelyek közül a legtöbben a 15 százalékos vagy azt meghaladó inflációt tartották igaznak. Minden megkérdezettre vetítve a becsült infláció 11,9 százalékot tett ki, ami jóval meghaladja az áprilisi 9,5 százalékos tényadatot.
Arra is választ adott a felmérés, hogy mely termékeknél, szolgáltatásoknál érzékelték az áremelkedést leginkább a válaszadók.
Az élelmiszerek jelentős áremelkedéséről beszélt a túlnyomó többség, a válaszadók 87 százaléka, 8,2 százalékuk kismértékű drágulást érzékelt.
A második helyen a szórakozóhelyek, éttermek következtek: 67,8 százalék szerint számottevő áremelkedés ment végbe ezekben az egységekben, 19,4 százalék szerint pedig visszafogott növekedés jellemezte ők.
A szolgáltatások árának komolyabb emelkedéséről számolt be a kutatásban résztvevők 54 százaléka, 35,9 százalékuk pedig szerényebb drágulást érzékelt.
A közlekedési kiadások nagymértékű emelkedését tapasztalta majdnem minden második válaszadó (49,5 százalék), kismértékű többletet említett 33,2 százalékuk.
A műszaki cikkek áremelkedését 48 százalék mondta kiemelkedőnek, 37,5 százalékuk pedig mérsékeltebbnek.
A ruházati cikkek esetében jelentős áremelkedést a résztvevők 47 százaléka tapasztalt.
A lakhatási költségeket 44 százalék érezte jelentősen magasabbnak, mint egy éve. A kutatás a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra is rákérdezett: a végeredményekből az látszik, hogy a gyereket nevelő háztartások többsége, 65 százaléka mondta azt, hogy felkúsztak az árak.
Kedvezőtlen kilátások
A felmérés még áprilisban készült, azóta pedig tovább gyorsult az infláció. A negyedik havi 9,5 százalék után májusban 10,7 százalékos, júniusban pedig már 11,7 százalékos volt az éves árindex.
Az infláció további emelkedéséhez hozzájárul az év második felében, hogy változnak a rezsiszabályok, így a lakosság számára az átlag felett fogyasztóknál az áram és gázdíj emelkedni fog.