Az elszálló infláció miatt évtizedek óta nem látott mértékben romlik a pénz Magyarországon, ez pedig a korábbinál is jobban a figyelem középpontjába helyezi a takarékosságot - derül ki a K&H összeállításából. A drágulást minden korosztály a saját bőrén érzi, a fiatalabbak éppúgy, mint a szülők.
A világ takarékpénztárainak Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országának küldöttei döntöttek úgy 1924-ben, hogy október utolsó munkanapját a takarékosságnak szentelik. A világnap célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a takarékosság - beleértve egyúttal az energiahatékonyság – fontosságára, egyben rámutasson a pénzzel járó felelősségre, amely a tudatos fogyasztásra - ezáltal bolygónk élővilágára és erőforrásaira is - hatással van.
Drágulás, lemondás, takarékoskodás
Hónapról hónapra egyre magasabb szintekre ugrik az infláció Magyarországon, szeptemberben például már 20,1 százalékos volt az éves szintű drágulás, amire több, mint negyed évszázada nem volt példa. Szinte minden területen emelkednek az árak, így ebben a kedvezőtlen helyzetben a szokásosnál is jobban felértékelődik a takarékoskodás. Az inflációs környezetben gyorsan romlik a pénz, egy adott összeg most ötödével kevesebb dologra elég, mint tavaly. Ezt mindenki érzékeli, aki jár például boltba és vásárol élelmiszereket.
Utóbbiaknál ráadásul a már említett 20 százalékosnál is komolyabb, 30 százalék feletti az áremelkedés. Ezzel természetesen a fiatalok is szembesülnek, akár az üzletekben, akár az iskolai büfében. Sokan igyekeznek alaposabban megválogatni, hogy mit vásárolnak, keresik az árkedvezményeket, az olcsóbb termékeket. A drágulás emellett előtérbe helyezi a takarékoskodást, többek között úgy, hogy egy-egy drágább termékről le lehet mondani és az arra szánt összeget félre lehet tenni.
Szülőkkel együtt
A gyerekeknek érdemes a szülők közreműködésével megkezdeni a spórolást. Tanácsos egy közös célt kitűzni, például egy nagyobb értékű eszköz - mondjuk egy játékkonzol – megszerzését. Emellett fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy váratlan kiadásokkal is szembesülhetnek majd a takarékoskodás során. A gyerekben nagyon lényeges tudatosítani, hogy a megtakarított összeget nem otthon kell gyűjtögetni, mivel a fentiekből látható, hogy az infláció miatt később kevesebbet fog érni. Ezért kell olyan megoldást választani, ahol gyarapodik a pénz. Ezt akár a szülők is biztosíthatják: ha anyagilag megengedhetik maguknak, ösztönözhetik is a gyerekek takarékoskodását például jutalmat nyújtanak. Ha például a gyerek a hó végén pluszban marad a zsebpénzével, azaz nem költötte el az összeset, ebben az esetben kiegészítik a megtakarítást.
Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a takarékoskodás nem egyszeri alkalomra szól, hanem arról, hogy az igényeket hogyan hozzuk folyamatosan összhangba a lehetőségeinkkel. Ilyen értelemben a takarékoskodás egy életstratégia, ami nemcsak a pénzről szól. Kiterjed a vásárlási szokásokra, az energiafelhasználására, de akár a használt tárgyak újrahasznosítására is. Takarékoskodni mindig a jövőnek kell, akár a jelenlegi felhasználásunk rovására. A szülők és a gyerekek erről bővebb információt találhatnak a K&H diákoknak idén is meghirdetett Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült oktatási anyagban, ezek a kérdések pedig előkerülnek a vetélkedő különböző feladataiban is. Ezzel pedig a versenyző diákok a gyakorlatban is tudatosan intézhetik a pénzügyeiket.