Részben a vezetői kultúra miatt is nagyon kishitűek a hazai cégek, nem mernek exportálni, és ezen a helyzeten a szemléletmód átalakítása segíthetne sokat – állítja Bíró Pál, aki első lett idén a legmeghatározóbb hazai digitális szakembereket felvonultató TOP50 rangsorunkban. A Google Magyarország vezetője beszélt arról is, hogy mekkora lehetőségek rejlenek a digitalizációban és mit tesz ezért a cég.
- Már jó ideje a Google-nél dolgozol, úgy tűnik, elég lojális vagy. Olyan ez, mint a fociban, ha van egy kedvenc csapatod, azt nem nagyon hagyod el?
- Három hosszú időszak van a hátam mögött összesen három vállalatnál, így azt hiszem, helyes az állítás. Több mint 11 éve csatlakoztam a Google-höz, és nagy utat jártunk be azóta, de ugyanez elmondható a csapatomra (Crystal Palace – a szerk.) is. 2013-ban közel egy évtized után került vissza a klub a Premier League-be. Több meccsen is kint voltam, amikor még Király Gábor állt a kapuban, de olyanon is voltam, amikor Gera Zoli és csapata, a WBA ellen játszottunk.
- A céged az elmúlt években a hazai reklámpiac egyik legnagyobb felülete lett, nagyjából annyit reklámoznak rajta, mint az összes tévén együttesen. Sok vád éri amiatt a Google-t, hogy ezt a pénzt kiviszi az országból, és nem fektet itt tartalomgyártásba. Hogyan lehet ezen változtatni, kell-e egyáltalán?
- A Google mindig megfizeti a helyi törvények által előírt adókat minden országban, ahol működik, így Magyarországon is. Idehaza 2007 óta vagyunk jelen, és büszkék vagyunk arra, hogy ahogy a beruházásaink – amelyek önmagukban is a digitális gazdaságot szolgálják – növekednek, úgy bővülnek a költségvetésbe befizetett közterhek is – beleértve a jövedelemadót. A Google régóta támogatja a nemzetközi adórendszer reformját, hogy a multinacionális vállalatok által fizetett közterhek nagy részét ne csak a vállalat székhelye szerinti országban, hanem a cég ügyfeleinek országában is fizessék. Ezért örülünk, hogy ebben a kérdésben nemrég megállapodás született az OECD fórumán. A reklámadó befizetésére sor került a Google részéről is.
- Mekkora a felelőssége a Google-nek, hogy segítsen a digitális tudás, gazdaság erősítésében? Több kezdeményezésben is benne vagytok: kkv-k segítése, Startup Hungary, Digitális Kereskedelmi Szövetség. Vannak komoly előrelépések ezeken a területeken?
- Több mint hat éve elérhető az ingyenes programunk, a Grow with Google, amelynek a legfontosabb célja a digitális tudás alapszintjét átadni online és offline tréningeken keresztül. Mostanra több mint 110 ezer embert oktattunk alapkészségekre. Aki a digitalizációban vagy más területen érdekelt, annak felelőssége segíteni a vállalkozásokon, és az elmúlt években mi is egyre inkább erre törekszünk. Dolgozunk a magyar startupszcéna jobbá tételéért is, például a magyar Google a Startup Hungaryben alapítóként is jelen van. A Digitális Kereskedelmi Szövetségben (DKSZ) pedig a hazai e-kereskedelem fellendítéséért tevékenykedünk. Előrelépések folyamatosan vannak, például rajtunk kívül a Vodafone-nak van sok kommunikációs kezdeményezése kifejezetten a kkv-kért, banki területen pedig a K&H-nak, az Erstének és az MKB-nak is futnak kkv-programjai, de természetesen van hová fejlődni.
- Hol kellene még igazán nagy lökés?
- Sok területen van tér a fejlődésre, és mindegyikkel foglalkozni kell. Nagyon fontos például az e-kereskedelem támogatása, de ez nem lehetséges a munkaerőhiány orvoslása nélkül, emellett a szakértelemhiány is egy probléma. Úgy látjuk, hogy itthon részben a vezetői kultúra miatt is nagyon kishitűek a cégek, nem mernek exportálni, mert nem bíznak a tudásukban, a piaci ismereteikben, vagy csak nem tudják, hol induljanak el. A szemléletmód átalakítása sokat segítene.
- Mekkora a potenciál a hazai digitális gazdaságban? Ezen a téren eléggé sereghajtók vagyunk az unióban.
- Néhány évvel ezelőtt a McKinsey elindította a Digitális kihívók című tanulmányát, amely tíz keletközép-európai országot bevonva a régióban rejlő lehetőségeket figyeli, illetve azt, hogy mennyire vagyunk digitálisan lemaradva a fejlett államoktól. Ezek közé tartozik a Big Five (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Németország), emellett ott az északi régió, ők az élenjárók, valamint idetartoznak a Benelux államok, Írország, illetve az északi országok. Az uniós Digitális Gazdaság és Társadalom Index (Digital Economy and Society Index) szerint Románia és Szlovákia előtt járunk, a csehek mögött és a lengyelekkel egy szinten. Én hatalmas lehetőséget látok a régióban és itthon is. Az elmúlt négy évben a digitális kihívók régiójának digitális gazdasága nőtt a legnagyobb ütemben, 10,4 százalékkal, ami 42 milliárd eurós pluszforgalmat jelent. Ennek a tíz országnak összességében negatív a külkereskedelmi mérlege, az export 70 százaléka nem kerül a régión kívülre. A McKinsey friss riportja is rámutatott, hogy ha növekedni szeretnénk, akkor az exportnak kellene lennie a digitális kereskedelem hajtóerejének.
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, ami már elérhető digitális formában is ide kattintva.