A városi logisztika, azaz az áruk városon belül történő szállítása és a vásárlókhoz való eljuttatása számos kihívást teremt. A pandémia következtében nőtt az online rendelések száma, a logisztikai szolgáltatók pedig kénytelenek voltak átállni a fogyasztók igényeinek megfelelő, szegmentált megközelítésre. A legnagyobb kihívás egy fenntartható és hatékonyabb szállítási rendszer megvalósítása a városi környezetben, ehhez azonban – vélik a Roland Berger szakértői - el kell távolodni a jelenlegi széttagolt szállítási folyamattól.
A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy a megrendelt termékeket a lehető leggyorsabban és megfizethető módon szállítsák ki: a 18-34 év közötti online vásárlók mintegy 56 százaléka igényli, hogy a termékeket még aznap megkapja. A globális e-kereskedelmi eladások fellendültek, és a piac várhatóan továbbra is évi 9 százalék körüli mértékben fog növekedni az elkövetkező években. Ezen igények kielégítése érdekében a logisztikai szolgáltatók "atomizálták" a kiszállításokat (azaz a megrendeléseket egyenként teljesítik), ami a bonyolultság és a költségek növekedése mellett a városi infrastruktúra túlterheléséhez és a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez is vezet.
„Az e-kereskedelem jelenleg a globális kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 százalékát teszi ki, és nem a lassulás jeleit mutatja. Ráadásul a kihívások nem csak a B2C piacokra korlátozódnak, a B2B e-kereskedelemben az üzleti ügyfelek ugyanazt a gyorsaságot és rugalmasságot várják el, mint amit magánügyleteik során kapnak. Ez komoly kihívás elé állítja az ágazatban érintett területeket, például a logisztikát és az infrastruktúrát. A Roland Berger szerint a hosszú távú megoldáshoz az érintett felek tartós együttműködésére lesz szükség, ez enyhítheti a városi infrastruktúrára nehezedő nyomást, miközben biztosítja, hogy a vásárlói igények időben és fenntartható módon teljesüljenek.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A városi környezet a korlátozott hely és a szigorodó szabályozások miatt további koordinációt igényel a fenntarthatóbb és hatékonyabb szállítási rendszer megvalósítása érdekében. Néhány logisztikai szereplő már áttért a célzottan épített járművek, vagyis a PBV-k (Purpose Built Vehicles) használatára. A teljes kézbesítőjármű-flotta ily módon történő átállása akár 10-15 százalékkal csökkentheti a flotta méretét, ami a környezetre gyakorolt hatást is mérsékli. Ezek a konténerekhez hasonló kialakítású járművek csökkentik a csomagok begyűjtéséhez és kézbesítéséhez szükséges lépéseket, azonban csak a közvetlen kihívásokra jelentenek alternatív megoldást. Összehangolt megközelítésre lenne szükség a teljes ágazat formálásához.
Mit tartogat a jövő?
A városi logisztika tömegessé válása valószínűleg elkerülhetetlen, a szakértői tanulmány alapján három különböző forgatókönyvet azonosít. A legoptimálisabb a logisztikai szereplők, az irányító szervek és a többi érintett együttműködésével a hatékonyság további előmozdítása. Ezáltal a logisztikában egységes verseny alakulna ki, az áruforgalom optimalizálásával a fogyasztók kedvezőbb szállítást kapnának, a városi környezetszennyezés pedig jelentősen csökkenne.
Egy másik scenario szerint a logisztikai szolgáltatók egyre nagyobb pénzügyi és működési erőforrásokra tesznek szert és a legjövedelmezőbb földrajzi területeken válhatnak uralkodóvá. Mindez erős hatást gyakorol majd a piac többi szereplőjére, akiknek alkalmazkodniuk kell a diktált szabályokhoz.
Végül a legkockázatosabb, hogy a városok és a szabályozó hatóságok veszik át a vezetést. Kikényszerítve a standardizálást, így a városi logisztikai szolgáltatókat akadályozhatják az új innovációk és szolgáltatások bevezetésében.
