Akár 18,1 milliárd eurós kárt is okozhatnak a cégeknek a sérült csomagok karácsonykor Európa-szerte – derül ki a DS Smith felméréséből. A Black Fridaytől karácsonyig tartó időszakban többszörösére duzzadnak az online rendelések, ami komoly kihívás elé állítja a teljes ellátási láncot: a hirtelen megugró csomagszám, ugyanakkor az ezzel párhuzamosan csökkenő szállítási kapacitás okán meghatványozódnak a csomagokat érő erőhatások, azok sérülékenyebbé válnak. A csomagolástechnikai vállalat ezért folyamatosan olyan megoldásokat tesztel, amelyekkel kivédhetőek az extrém, akár 50G-s erőhatások.
A pandémia alatt megváltozott vásárlási szokások következtében egyre erősebbé vált a webáruházak szerepe, a piacból kihasított részesedésük azóta is nő. Egy a DS Smith által végzett felmérés szerint 2022-ben globális viszonylatban a teljes eladások 21%-át teszik ki az online vásárolt termékek, ez az érték pedig 2025-re akár 24,5%-ra emelkedhet. Ráadásul novembertől év végéig maximális kapacitáson pörög az e-kereskedelem.
A vásárlói igények komoly elvárásokat támasztanak az e-boltokkal szemben, ami az ellátási láncra is extrém terheket ró. A jelentős mértékben megnövekedett rendelésszám, valamint az ajándékozás miatt megrövidült szállítási idő okán megtöbbszöröződnek a csomagokat érő erőhatások.
Egy átlag, online rendelt termék több mint ötször annyi érintkezési ponttal rendelkezik az ellátási láncban, mint egy bolti termék. Az elosztó központokba történő eljuttatáskor, a raktárakban való mozgatás során, valamint a kézbesítés alatt is rázkódásnak, ütéseknek, eséseknek vannak kitéve. Egy tipikus online rendelt csomagot ért erőhatás megközelítheti akár az 50G-t is. Ez az érték több mint ötszöröse annak az erőhatásnak, amit egy tapasztalt asztronauta még kibír eszméletvesztés nélkül (9G), és több mint tízszerese annak az erőhatásnak, amit egy hullámvasúton ülve tapasztalunk (5G).
A DS Smith által végzett felmérés szerint a sérült termékek visszaküldéséből fakadó károk karácsonykor – a számítások alapján – 18,1 milliárd euróra is rúghatnak Európa-szerte. A 8000 uniós állampolgár bevonásával zajló felmérés rávilágított arra, hogy a tavalyi év során a vásárlók közel fele (45%) kapott kézhez sérült csomagot, ami összesen 377 millió problémás terméket jelent, amelyek a megkérdezettek szerint darabonként átlag 47,94 euróba kerültek.
Növekvő elvárások
A fogyasztók mind kevésbé tolerálják a sérült csomagokat, emellett a növekvő megélhetési költségek egyre több embert ösztönöznek arra, hogy alacsonyabb értékű csomagokat is visszaküldjenek. Az adatok szerint a tavalyi 26 euróról átlagban 21,5 euróra csökkent az a lélektani határ, amelyet elérve a vevők a visszaküldés mellett döntenek. Ez azt sugallja, hogy még tovább fog duzzadni a vásárlástól történő elállások száma. Szintén anomáliát jelent, hogy az európai vásárlók 43%-a ingyenes kiszállítást és visszaküldést vár el, ugyanakkor egyre több márka fontolgatja, hogy a visszaküldésért díjat számol fel.
„Noha az életünk mindennapos szereplőjévé vált az e-kereskedelem, még mindig a vásárlás egy viszonylag új formáját jelenti. Kutatásunk rávilágított arra, hogy azok a feltételek, amelyeknek a csomagoknak meg kell felelniük, teljesen különbözőek. Ezért készen kell állniuk arra, hogy szélsőséges körülmények között is megóvják a beltartalmat. A gyártóknak szintén arra kell törekedniük, hogy minél jobb védelmet biztosítsanak a csomagoknak az út során” – mondja Gavin Mounce, E-commerce Design Manager.
