Világszerte sorra szűnnek meg a három évvel ezelőtt kirobbant COVID-járvány miatt hozott biztonsági intézkedések, ám van, amit nem lehet egy tollvonással eltüntetni: a home office például biztosan tartósan velünk marad, mert bebizonyosodott, hogy megfelelő informatikai háttér biztosításával kényelmes, hatékony, gazdaságos és még környezetbarát is. Arról, hogy mindez mit jelent a hazai kkv IT-szektorban, Berdó Attila, az IT Részleg vezetője osztotta meg gondolatait.
A világjárványt megelőzően sok fenntartás volt a távmunkával szemben, de a szükséghelyzet kikényszerítette a szemléletváltást. Jött a COVID, és hamar elérte azt, amit előtte sokáig nem sikerült: a kisebb és nagyobb cégek sorra rendelték el a home office-t azokon a területeken, ahol ez lehetséges volt. Ez persze óriási kihívást jelentett a kkv IT-szektornak, hiszen rövid időn belül kellett kialakítani ennek kereteit.
Ki kellett dolgozni az IT üzemeltetést végző csapatnak ennek szabályait, legyen az a vállalat belső erőforrása, vagy akár külső szolgáltató, meg kellett teremtenie a feltételeket, hogy az otthoni munkavégzés ugyanolyan biztonságos legyen, mintha a belső irodai hálózaton dolgoznának a kollégák. Erre leginkább a különböző végpontvédelmi megoldások, valamint a hálózati határvédelmi eszközök bizonyultak a legalkalmasabbnak. Arról, hogy ez mekkora változást jelentett, sokat elárul a KSH akkori felmérése, melyben látható, hogy a COVID kezdetekor 1 év alatt Budapesten 5,4 százalékról 21,3 százalékra nőtt a home office-ban dolgozók aránya. Vagyis minden ötödik fővárosi dolgozó távmunkában végezte feladatait.
Megszoktuk és megszerettük
Most, a járvány lecsengésével ugyan látható némi visszarendeződés, de az már szinte biztos, hogy a távmunka tartósan beépült a köztudatba, míg korábban csak kuriózumként tekintettünk rá.
A koronavírus járvány kitörésekor az informatikusoknak, rendszergazdáknak gyors intézkedéseket kellett tenniük azért, hogy a megváltozott igényekhez alakítsák a hardver- és szoftver környezetet, miközben egyre világosabbá vált: aligha csak átmeneti megoldásokra van szükség. Az elmúlt években mind több jele volt annak, hogy a járvány után is sok munkáltató legalább részben megtartja a home office lehetőségét.
"Azt érzékeltük, hogy kezdetben nehezen ment az átállás az otthoni munkavégzésre, de aztán a munkatársak nem csupán megszokták, hanem kifejezetten megszerették ezt a munkarendet. Szép lassan megtanulta a „fél ország”, hogy mi az az online meeting, a távoli asztal, a felhő, néhány hónap múltán pedig már otthonosan mozogtak ebben a közegben is. És persze nemcsak a technikai közeget szoktuk meg: mivel óhatatlanul előfordult, hogy az online meeting-be besétált a kutya, vagy a csemete jutott nem várt szerephez, alighanem személyesebbé, elfogadóbbá is váltak a virtuális munkahelyi megbeszélések.” – összegezte Berdó Attila.
Ennek a szemléletváltásnak persze más tekintetben is voltak jótékony hatásai, felgyorsította a cégek digitalizációját, sok helyen például az addig papír alapú munkavégzés átkerült a digitális térbe.
Örömteli optimalizálás
A home office előnyeit a munkáltatók is felismerték. Kiderült, hogy megfelelő informatikai rendszerek esetén nem csökken a hatékonyság, sőt bizonyos területeken még eredményesebb is lehet a munka. Fontos felismerés volt az is, hogy a távmunka miatt kisebb iroda is megfelelő lehet, vagyis a munkahely méretének optimalizálásával csökkenthetők a kiadások. De még a szakemberkeresésben is előnnyel jár mindez, gondoljunk csak arra: a személyes jelenlétet ritkán igénylő feladatokra már jóval távolabbról toborozhatnak munkatársakat a cégek, nagyobb körből választhatnak, vagyis jobb eséllyel találják meg az ideális kollégát. És sokak számára fontos szempont volt az is: a cég működése környezettudatosabbá tehető, ha a munkatársak tényleg csak akkor ülnek autóba, tömegközlekedési eszközre, amikor elengedhetetlen a személyes találkozó.
Egyéb érvek és ellenérvek
Azonban akadtak olyanok, akik még a járvány ideje alatt is, ha tehették előnyben részesítették az irodai jelenlétet. Számukra nem volt megfelelő a home office lehetőség, mert sajnos az otthoni körülmények között végzett munkaidő alatt nehezebben figyeltek oda a saját élettani szükségleteikre. Pl. elfelejtettek felállni inni az asztaltól, sokkal többet dolgoztak, mint a napi norma, vagy hiányzott nekik az utazás ahhoz, hogy ne mosódjon össze a magánélet a munkával. Ezek mind olyan tényezők, amelyeken odafigyeléssel javítani lehet.
Nem utolsó sorban pedig egy kevésbé hangsúlyozott vetülete is van a távmunkának, amit az IT Részlegnél viccesen csak „ütésállóságnak” szoktak nevezni. Bizonyára többen megtapasztalták már például, hogy egy nem tervezett, hosszabb áramszünet vagy épp a szomszéd építkezésen véletlenül átvágott internetes gerinckábel képes akár teljesen megbénítani egy irodaházat. Felhős megoldások és távmunka alkalmazása esetén viszont az ilyen anomáliák javarészt elkerülhetők. Ha egy-egy kollégánál van is valamilyen előre nem látható fennakadás, az nem akadályozza az egész cég működését, ami szintén nem elhanyagolható érv a távoli munkavégzés mellett. Ez az oka, hogy manapság már jellemzően úgy tervezik meg és alakítják ki az újonnan telepített rendszereket, hogy azok eleve home office-ra alkalmasak legyenek.
