A kiskereskedelmi forgalom masszívan csökkent az idei év harmadik hónapjában: a KSH éves indexe 13,1 százalékos visszaesést mutatott.
A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció. "Az extrém magas élelmiszerdrágulás, bár már elkezdett lassulni, egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 10,3 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma közel kétszámjegyű visszaesést produkált az első tavaszi hónapban. Az üzemanyagforgalom megközelítőleg a várakozásunknak megfelelően majd 30 százalék körüli mértékben mérséklődött márciusban" – mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
A szakértő úgy látja, a tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát – főként áprilisban – nehéz lesz jelen körülmények között megközelíteni, így a következő hónapban is vélhetően a mostanihoz hasonló számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben. Ugyanakkor a továbbra is messze kétszámjegyű bérkiáramlás és mérsékelt energiaárak, valamint a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Pozitívumként értékelhető, hogy márciusban havi alapon már nőtt a forgalom, ugyanakkor a kedvező elmozdulás trendszerűségét csak a következő hónapok adatainak ismeretében erősíthetjük meg.
"Ezúttal sok örömöt az ipari termelési adatokban sem lelhetünk. A munkanaphatástól megtisztított éves index szerint a termelés 4,0%-kal mérséklődött az idei év harmadik hónapjában. Havi alapon gyakorlatilag hibahatáron belüli növekedést regisztráltak a termelésben" – mutatott rá Nagy János.
A KSH kommentárja szerint: „a termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás nőtt a leginkább, de jelentősen bővült a villamos berendezés gyártása is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.”
Nagy János szerint a kép tehát érdemben nem változott az előző hónapokhoz képest: a járműipar és az akkumulátorgyártás növekedése egyelőre nem tudja ellensúlyozni néhány, főként energiaintenzív ágazat gyenge teljesítményét. Érdemi elmozdulást pozitív irányba jelen információk alapján április sem hozhatott, az európai konjunktúra lényegi visszapattanása még várat magára. Sajtóinformációk alapján csak az idei utolsó negyedévben indulhat meg a termelés az SK iváncsai egységében, melynek teljes kapacitáson működve szemmel jól látható pozitív hatása lesz a feldolgozóipar teljesítményére. Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint szintén az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások realizálódása azonban leginkább a globális konjunktúra helyreállásának, alakulásának függvénye lesz.
