Szelektív hulladékgyűjtés, visszaváltható poharak, lebomló alapanyagokból készített evőeszközök – többek között ilyen megoldásokkal igyekeznek csökkenteni a környezetterhelést a hazai fesztiválok szervezői.
Hogy egy fesztivál mennyire lehet zöld, sokban múlik környezetétől, a helyszíni adottságoktól, például attól, hogy mennyi mindent kell építeni, a közönség mennyire tudja tömegközlekedéssel megközelíteni a fesztivált, milyen szabályok vonatkoznak a kitelepülő vendéglátókra, árusokra.
Tudatos közönség
A Művészetek Völgyének nagy előnye, hogy a három település élő szövetébe kapcsolódik be, azaz nem a nulláról építik fel a helyszíneket vagy a hálózatot. Az árusok csak lebomló zacskóban értékesíthetik a portékájukat, a vendéglátóknál újrapohárban lehet italt kapni, és az egyszer használatos evőeszközök is lebomló anyagokból készülnek. „A látogatókat arra biztatjuk, hogy használják a közösségi közlekedést már a megérkezéskor is, a települések között pedig ingyenes Csigabusz-járatok közlekednek, ezzel is csökkentve a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye Fesztivál gazdasági igazgatója. Emellett a rendezvényen szelektíven gyűjtik a hulladékot, és rengeteg zöld programjuk van a Művészetek Zöldje udvarban, ahol amellett, hogy a fenntarthatóságról tanulhatnak a látogatók, több túra is indul, hogy megismerjék a környék természeti értékeit.
„Főleg a fiatalabb korosztály körében egyre fontosabb a nyári program kiválasztásakor az is, hogy az adott rendezvény mennyire fenntartható. Emiatt számukra több ilyen intézkedés alapnak számít, hozzájárul a fesztivál népszerűségéhez. A Művészetek Völgye közönségére korábban is jellemző volt a környezettudatosság, az esemény születése is egy környezetvédelmi akcióhoz köthető, amikor szerették volna megóvni a helyi patakot” – emelte ki.
A legnagyobb kihívást a hulladék és annak a különválogatása okozza, de a szervezők ezt minden évben továbbfejlesztik. „Mi egy élő környezetben tartunk fesztivált, így különösen fontos, hogy vigyázzunk a környezetünkre” – tette hozzá a gazdasági igazgató. A rendezvényen tavaly 42 tonna szemét gyűlt össze, ebből 34,6 tonnát hasznosítottak újra.
Sztárok vonaton
„Minél kisebb egy fesztivál, annál könnyebb igazán fenntarthatóan megszervezni, minél nagyobb, ez annál nagyobb kihívás. Én kerülöm a zöldfesztivál kifejezést, mert a nagy események fogyasztásgeneráló jellege szembemegy a fenntarthatósági szempontokkal, de sokat tehetünk a környezeti terhelés csökkentéséért” – mutatott rá Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatósági menedzsere.
A Sziget esetén a legnagyobb kihívást a fesztiválozók repülőgépes utazása jelenti. „Ahova sok látogató érkezik, ott a repülőgépes utazás felel a teljes szén-dioxid-lábnyom legalább 80 százalékáért. Próbálunk vonatra ültetni minél több embert, de véges a vasúti csatlakozások kapacitása. Nehéz ezen a területen változást elérni, hiszen ez nem tőlünk függ. Szeretnénk, hogy pár év múlva nulla legyen a repülővel érkezők száma, ezért különféle karbonkompenzációs megoldásokon dolgozunk” – emelte ki.
Diákokra hangolva
Az EFOTT esetén leginkább az anyagiak okoznak nehézséget. „A fesztivál fő célja, hogy az egyetemistáké maradjon, emiatt nem emelhetjük jelentősen a jegyárakat. Amikor zöldítésről, programokról, fellépőkről van szó, fiyelembe kell vennünk, hogy mindez egy átlagos hallgató számára is megfizethető maradjon” – mondta el Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke.
„Egy ilyen rendezvényen, még akkor is, ha felsőoktatási intézmények tanulóiról van szó, az este egy adott pontja után nehezen működik a szelektív hulladékgyűjtés” – mutatott rá. Ezért a szervezők egy olyan rendszert hoztak létre, amelynek keretében a szelektív gyűjtés mellett évek óta utólag is szétválogatják a hulladékot. A tavalyi év nagy újítása volt a biológiailag lebomló hulladékok kezelése. A fesztiválon 170 ezer policiklikus lactid-acidból (PLA) készült poharat használtak, ami némi utókezeléssel biológiailag lebontható. Emellett 250 köbméternyi biológiailag bontható és 280 köbméter szelektív hulladék keletkezett a fesztiválon, ezek mind újrahasznosíthatók, valamint 50 köbméternyi olyan hulladék is keletkezett, amit lerakóba kellett szállítani.
Közel a természethez
„A szokás nagy úr, és mindig nehéz a bevett módszerektől eltérni, az esetünkben azonban az Örvényesvölgy Fesztivál név alatt első alkalommal szervezünk két hétvégén át világsztárokat is bemutató eseményt, amelynek a szokásait most alakítjuk ki, a fenntarthatóságot és a kisebb környezeti terhelést is szem előtt tartva. A korábbi években más néven is szerveztünk itt programot, és a kezdetektől, az úttörők között alkalmaztuk az újrapohárrendszert” – emelte ki dr. Badacsonyi Tamás fesztiváligazgató.
A szervezők az esemény helyszínén tíz éve működtetnek egy szálláshelyet, ahol még nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok. „Tekintettel arra, hogy a fesztivál tulajdonosaiként mi magunk a családunkkal is a rendezvény helyszínén élünk, velünk együtt 32 dámszarvassal és az erdeinkben élő további állatokkal, gyakorlatilag a kertünkben szervezünk fesztivált. Különösen fontos számunkra a kulturális élményszerzés mellett, hogy megőrizzük ennek a környezetnek az érintetlenségét, a báját” – mondta.
A fesztiváligazgató kiemelt figyelmet fordít a területen való infrastrukturális beruházásokra, hogy azok a tájhoz illő, abba szelíden beleavatkozók legyenek. Külön érdekessége az Örvényesvölgy Fesztiválnak, hogy e-bike túrákat is szerveznek a koncertek mellett a közeli Zala-Völgyi Nyitott Portákhoz, hogy ezzel felhívják a figyelmet a helyi termékekre, őstermelőkre, a rövid ellátási láncok jelentőségére.
Az esemény létszámkorlátos, mert bizonyos látogatószám felett már nem tudnák megőrizni a réteken lévő növényeket, füvet. „Ez a gazdasági fejlődés és a potenciális haszon limitje lehet, de ezt nem így fogjuk fel. Vannak elvek, amikből nem engedünk” – hangsúlyozta. Emellett repohárrendszert és lebomló evőeszközöket, tálakat alkalmaznak, a betétdíjas poharakat visszaváltják. A hulladékot szelektíven gyűjtik, és amit lehet, helyben komposztálnak. A zöldterületet a fesztivál előtt és után mikrobiológiai készítményekkel erősítik. Ez nem túlzott műtrágyázást jelent, hanem olyan, a növények és a talaj számára jótékony baktériumok kijuttatását, amelyek elősegítik a gyors regenerálódást.
Kalocsai Magdolna
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható, ami elérhető a Digitalstandon is, ide kattintva.
