Nem indult jól a második negyedév sem a kiskereskedelemben. A KSH által közzétett adatok szerint a forgalom volumene áprilisban éves szinten 12,6 százalékkal esett vissza. A tényadat kedvezőtlenebb lett az általunk várt -10,4 százaléknál.
Továbbra is minden főcsoportban markáns a visszaesés. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 22,9 százalékkal esett vissza az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly áprilishoz képest a KSH szerint.
"A jelentős csökkenésben természetesen nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, s ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés. A fő magyarázó tényező változatlan: a magas infláció „beleharap” a háztartások rendelkezésre álló jövedelmébe, s a jelentősnek számító bérkiáramlás egy részét is „elviszi” a 20 százalék feletti éves drágulás; a reálbérindexek így még mindig negatívak" – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Véleménye szerint az áprilisi vártnál rosszabb tényadat ellenére a kiskereskedelmi forgalom éves volumen-visszaesését illetően továbbra is úgy látjuk, hogy a mélypontot márciusban elértük a 13,2 százalékos éves visszaeséssel. "Az elkövetkező hónapokban lassú kilábalás jöhet, látványosabb felívelés azonban inkább a második félévre várható. Várakozásunkat a második félévben várt ütemesebb inflációcsökkenés miatt ismét pozitívba forduló reáljövedelmekre és a jóval támogatóbbá váló bázishatásra alapozzuk" – mutatott rá az elemző.
