Idén a tavalyihoz képest 16,4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest az olyan spear phishing (célzott adathalász) támadások száma, amelyek során személyre szabott e-mailekkel próbálják meg rávenni a célpontokat, hogy kiadják hozzáférési információikat vagy egyéb bizalmas adatokat – derül ki a Micro Focust nemrég felvásárló OpenText legfrissebb 2023 OpenText Cybersecurity Threat Report kiberbiztonsági jelentéséből. A kutatás arra is rámutatott, hogy a ransomware támadások is egyre komolyabb kárt okoznak: a zsarolóvírusoknál követelt összeg középértéke majdnem 200 ezer dollárra emelkedett a tavalyi 70 ezer dollárhoz képest.
A kiberbűnözőknek elég csupán egyetlen felhasználót átverniük a vállalatnál egy adathalász támadással, és máris megvan a belépési pontjuk a cég rendszerébe. Ezért a szervezeteknek rendszeresen oktatniuk kell felhasználóikat az aktuális kiberfenyegetésekkel kapcsolatban, és megtanítaniuk, hogyan szúrhatják ki az árulkodó jeleket. Ahol igazán biztosra akarnak menni, ott bizonyos időközönként tesztelik is a munkavállalókat ál-adathalász levelekkel, hogy kiderüljön, elég éberek-e vagy szükség van további fejlesztésre.
Személyes kérdések
Ahhoz, hogy minimalizálják az értékes vállalati adatokat és erőforrásokat érintő kockázatokat, a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy minden felhasználó csak azokhoz a fájlokhoz és rendszerekhez férjen hozzá, amelyekre valóban szüksége van a munkája elvégzéséhez. Ha túl sok jogosultságot osztanak ki, azt a kiberbűnözők könnyedén kihasználhatják.
A vállalatok ezt úgy tudják a legegyszerűbben elkerülni, ha olyan fejlett, teljes körű személyazonosság-kezelő rendszert vesznek igénybe, és ezen keresztül gondoskodnak a személyazonosságok és hozzáférések kiosztásáról, felügyeletéről, felülvizsgálatáról, valamint szükség esetén azok visszavonásáról.
Gyenge pontok proaktív feltérképezése
A kiberbűnözők sok esetben nem az alkalmazottakon, hanem az alkalmazásokon keresztül keresik az utat a vállalat rendszereibe, mivel a szoftverekben található sebezhetőségek szintén kaput nyithatnak számukra. Ezért a szervezeteknek a lehető leghamarabb telepíteniük kell a hibajavításokat és szoftverfrissítéseket, és rendszeresen megvizsgálni, hogy előfordulnak-e sebezhetőségek az alkalmazásaikban.
Önjáró őrszem
Mindenképpen készülni kell arra az eshetőségre is, hogy a kiberbűnözők valahogyan kijátsszák a védelmet, és bejutnak a rendszerbe. Ilyen esetben minden pillanat számít, ezért ajánlott olyan fejlett rendszereket latba vetni, mint például az ArcSight. Az eszköz közel valós időben elemzi a naplókezelő programok által gyűjtött adatokat, és gépi tanulásra, valamint mesterséges intelligenciára támaszkodva képes rendkívül rövid idő alatt azonosítani azokat a szokatlan, illetve gyanúra okot adó tevékenységeket, amelyek egy támadás jelei lehetnek.
Az a biztos, ha titkos
A vállalatok egyszerűen keresztülhúzhatják az adataikra utazó kiberbűnözők számításait, ha titkosítják az információkat. A fájlok így akkor is értéktelenek maradnak számukra, ha valahogyan megszerezték őket, hiszen nem tudják visszafejteni a titkosítást. Ezzel azonban a saját dolgukat is megnehezítik a cégek, hiszen a titkosított adatokat ők sem tudják felhasználni például az elemzéseikhez. Ez az ellentmondás áthidalható a formátummegőrző titkosítással, amely például a Voltage megoldásokban érhető el. A technológia az eredeti, érzékeny adatokat random karakterekre vagy adatokra cseréli le. Például egy igazolványszámban a számokat más, véletlenszerű számokkal és a betűket is más, véletlenszerű betűkarakterekkel helyettesíti. Így megmarad az adatok formátuma, ami lehetővé teszi az információk hasznosítását például analitikai célokra, miközben a védelmük is biztosított.
