Az országonként változó, egymásnak is ellentmondó jogszabályok akadályozzák az alapértelmezésben határok nélküli kriptopiac működését. Ez nem csupán a kriptovaluták további elterjedését gátolja, de a digitális pénzügyi eszközöket alkalmazó vállalkozásokat is komoly nehézségek elé állítja. A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján olyan javaslatok születtek, amelyek segíthetik egységesíteni a jogszabályokat, megnyitva az utat a további innováció és gazdasági fejlődés előtt.
A blokklánc-technológia egyik legfontosabb jellemzője, hogy határok nélküli. Bárki, akinek van internetkapcsolata, bárhol a világon hozzáférhet a digitális pénzügyi eszközök globális ökoszisztémájához, és élvezheti az általuk nyújtott előnyöket. A felhasználók szabadon választhatnak a platformok között, és gyarapíthatják bevételeiket a kriptovaluták és az egyéb blokklánc-alapú befektetési eszközök segítségével.
Még mindig sokan vannak azonban, akik ezekhez az előnyökhöz nem férnek hozzá. A határok igenis számítanak. A kormányok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják az áruk és szolgáltatások mozgását mind az országhatárokon belül, mind azokon kívül. A legtöbb országban épp a pénzügyi szolgáltatások nyújtását szabályozzák a legszigorúbban – egyáltalán nem véletlenül. A blokklánc és a Web3 rohamos terjedése ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az iparág és a kormányok összefogásával megszülessenek végre azok a jogszabályok, amelyek révén az országhatárokat nem ismerő digitális pénzügyi eszközök is megfelelhetnek a nemzeti és a nemzetközi törvényeknek.
Ezért problémás, hogy nincs egységes szabályozás
A kérdés most az, hogy a digitális pénzügyi eszközök továbbra is megtarthatják-e nemzetközi jellegüket egy olyan piacon, amely egyre szigorúbb szabályozás alá esik a nemzeti kormányok részéről. Amennyiben elfogadjuk, hogy létezik felelős innováció, amely nem akadályozza meg az együttműködést mások céljai, illetve közös célok támogatása érdekében, nincs ok azt feltételezni, hogy a kettő kizárja egymást. A probléma inkább az, hogy manapság még mindig nincs olyan nemzetközi szabályozói keretrendszer, amely mindezt lehetővé tenné.
Jelenleg egyes országokban már léteznek a digitális pénzügyi eszközök szolgáltatóira vonatkozó jogszabályok, habár a definíciók, a gyakorlatok és az előírások országonként eltérőek, és természetesen sok olyan állam is van, ahol egyáltalán nem szabályozzák törvények a kriptoiparág működését. A kriptovalutákat, a blokkláncokat és a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáját más-más hatóságok felügyelik az egyes országokban, attól függően, hogy miként kategorizálják ezeket az eszközöket. Mindezeken túl a kriptoeszközök adózása is változik országonként.
Nyilvánvaló, hogy a jogi harmonizáció hiánya redundáns vagy egymásnak is ellentmondó szabályozáshoz vezet, ami sok gondot okoz nemcsak a kriptoszektorban közvetlenül tevékenykedő vállalkozásoknak, hanem azoknak is, amelyek digitális pénzügyi eszközöket birtokolnak és azokkal kereskedni szeretnének. A határok nélküli, adatalapú és a folyamatos működéshez alkalmazkodó vállalatoknak egyedi működési modelleket kell kidolgozniuk azért, hogy meg tudjanak felelni az adott ország jogszabályi követelményeinek.
Ennél is fontosabb, hogy az előírások komplexitása és fragmentáltsága nehézkesebbé teszi a felhasználók hozzáférését a termékekhez és szolgáltatásokhoz, biztonsági kockázatokat vet fel, korlátozza a választás szabadságát, a piaci versenyt, végeredményben pedig csökkenti azokat az előnyöket, amelyeket a digitális pénzügyi eszközök kínálnak az embereknek. Legrosszabb esetben a felhasználókat a szabályozatlan, illegális piacok és operátok felé terelheti.
Tény, hogy a standardizáció és a nemzetközi jogharmonizáció nehéz feladat elé állítja a kormányokat. Ráadásul egy olyan innovatív és az érzelmek felkorbácsolására is alkalmas területen, mint a kriptovaluták piaca, ez még a szokásosnál is nehezebb feladatnak mutatkozik. Szerencsére a munka már elkezdődött, és az első ígéretes lépések is megtörténtek.
A cselekvési terv már megvan
A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján (FMCGB), amelyet India elnökletével Marrákesben tartottak meg, jelentős előrelépés történt a kriptovalutákat érintő egységes jogi megközelítés kidolgozása felé, amely nemcsak a világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országaiban, hanem azokon túl is irányadóvá válhat. Az FMCBG-n, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) javaslatára elfogadtak egy cselekvési tervet a kriptopiac regularizációjára, amely a G20-ak szeptemberi, Új-Delhiben megtartott tanácskozásán megtárgyalt Synthesis Paper című tanulmányon alapul.
A cselekvési terv célja, hogy választ adjon azokra a problémákra, amelyek az érintett országok többségében előkerülnek és hozzájáruljon ahhoz, hogy ezekben az országokban hasonló jogszabályokat fogadjanak el a megoldás érdekében. Ez végső soron egy egységes kriptopiaci szabályozói környezet kialakulásához vezethet el, amely – a Binance megítélése szerint – messzemenően kedvező fejlemény lenne.
A jól kidolgozott jogszabályok jogbiztonságot eredményeznek, megteremtik a feltételeit a további innovációnak, növelik a fogyasztói bizalmat, a piaci folyamatok rendezettségét, az átláthatóságot és a szektor befolyását is. A javasolt megközelítés akkor lesz sikeres, ha a különböző országokban tevékenykedő érintettek megtalálják a módját az együttműködésnek, amely úgy járul hozzá a közös célok eléréséhez, hogy közben mindenki a saját egyéni céljainak megvalósításában is előrébb tud lépni. Amennyiben sikerül a közös hangot megtalálni, a kormányok egyszerre alapozhatják meg a pénzügyi stabilitást és nyújthatnak védelmet a fogyasztóknak a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáján belül, ugyanakkor az iparág és a hatóságok együttműködését is elősegíthetik, ami a további innováció előfeltétele.
