Az év legjövedelmezőbb filmje a Barbie, amely a maga 1,35 milliárd dolláros bevételével jócskán túlszárnyalta az előzetes becsléseket. De nem a szőke ciklonról szóló mozi volt az idén az egyetlen, márka köré épülő koncepció.
Trendek jönnek és mennek Hollywoodban, egy időben például minden a westernekről szólt, a kilencvenes és a kétezres években a katasztrófafilm volt a divat, majd egyszerre rengeteg könyvadaptáció jelent meg a mozikban. Később a képregényfilmeké lett a porond, most pedig úgy tűnik, hogy újabb téma van felemelkedőben: a márkáké és a fogyasztói termékeké.
Az idén hat hónap alatt hat olyan alkotás is megjelent a mozikban és a streamingszolgáltatók kínálatában, amelynek a középpontjában egy-egy brand állt, így bizonyos értelemben véve úgy fest, hogy ezek az új amerikai filmsztárok. Persze korábban is jelent már meg egy-egy ilyen jellegű produkció, kezdve A közösségi hálóval 2010-ben, amely a Facebook létrehozása körüli hercehurcát dolgozta fel, illetve két év különbséggel két film is feldolgozta az Apple-alapító Steve Jobs életét. 2016-ban Michael Keaton a McDonald’s alapítójának a bőrébe bújt, 2021-ben pedig A Gucci-ház aratott nagy sikert. Ám ezek jobbára amúgy is ismert üzletemberek, vállalkozók köré épültek, és nem egészen jó színben tüntették fel őket. Az idén azonban fordult a kocka, és a húzónevek a termékek, például játékok, élelmiszerek vagy ruházati cikkek lettek.
Játszani jó
Az idei év nagy attrakciója a Barbie volt, a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készülő mozi több rekordot is megdöntött a legtöbbet kaszáló film címén kívül. Övé lett az idei év pénzügyi szempontból legsikeresebb nyitóhétvégéje, női rendező alkotása még nem nyitott ilyen jól a pénztáraknál és a Warner Bros. vállalatnak sem volt még ilyen sokat a konyhára hozó produkciója.
A megjelenésből persze nemcsak a Warner profitált, hanem az anyacég is: a Mattel piacra dobott egy sor dizájner- és limitált kiadású babát, a közösségi médiát elárasztották a mémek, Gosling egyik betétdala pedig a slágerlisták élére tört. A Mattel Films csakhamar be is jelentette, hogy egy tucat új mozi fejlesztésére adja a fejét a következő években.
Így a következő évtizedben érkezik a Hot Wheelshez, a Matchboxhoz, a Magic 8 Ball jósgömbhöz, az American Girl babákhoz, az Unóhoz és a Polly Pockethez kötődő adaptáció is. Sőt, a Hasbro vezérigazgatója, Chris Cocks megerősítette, hogy cégük a Mattel sikerét látva a Lionsgate-tel karöltve a Monopoly társasból készít egész estés filmet a közeljövőben.
Cheetos és cipő
Nem csak a játékgyártó cégek éreztek rá erre a trendre. Az áprilisi Air – Harc a legendáért több mint 90 millió dollárt gyűjtött be a mozipénztáraknál világszerte, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy 70 millió volt elkészítésére szánt büdzsé. Aztán felkerült a Prime Videóra, ahol megint csak sokan megnézték, főleg az X generációsok körében aratott sikert.
Ben Affleck rendezése azt a sztorit mesélte el, amikor a Nike márkaigazgatója (Sonny Vaccaro, a filmben Matt Damon) és Phil Knight, a cég alapítója (Affleck) meg akarta nyerni a kosaraslegenda Michael Jordant egy termékszponzorációra. A sikeres üzlet az egekbe repítette a Nike eladásait, az Air Jordan pedig a legismertebb sneakermárkák közé tartozik ma is.
Eva Longoria színésznő első nagyjátékfilmjét márciusban jelentette meg a Hulu, ez volt a Flamin’ Hot: Egy pikáns sikertörténet, aminek a nevéből is kiderül, hogy a csípős Flamin’ Hot Cheetos kukoricachips megalkotásáról szólt. A készítők elrugaszkodtak a valóságtól, sőt, egyfajta szegénylegényből királyfi történetet vittek vászonra.
A mexikói származású Richard Montañez gondnokként dolgozott a PepsiCo chipseket gyártó leányvállalatánál, a FritoLaynél, és évek alatt emelkedett marketingvezetői szintre, mert kiötlötte a latin közösség körében azóta is nagy népszerűségnek örvendő burgonyaszirmot. A film az igazi Montañez könyvét vette alapul, amelyből kitűnik, hogy személyes diadala összefonódik a termékkel a fejében, és meg van győződve arról, hogy a csípős Cheetos vállalati jóváhagyása valamilyen módon a munkásosztálybeli mexikói-amerikaiak iránti tiszteletet jelenti.
Szintén könyvadaptáció volt az idén a kanadai életrajzi fekete komédia, a BlackBerry. A világ első okostelefonjának felemelkedését és „katasztrofális bukását” feldolgozó mű a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. A produkció csak bő kétmillió dollárt kaszált szerte a világon a jegyeladásokból, vagyis úgy tűnik, nem voltak túl sokan kíváncsiak a letűnt készülékre, amelynek tavaly év elején az anyacég mindenféle támogatását beszüntette.
Tuza Dorottya
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
