Idén szeptember-novemberben ismét nagyobb tér nyílt az alkuk előtt a lakáspiacon, ez tűnik ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adataiból. Különösen a családi házaknál és a községekben élhettek szabadabban ezzel a lehetőséggel a vevők. Ezzel szemben a fővárosban és a nem panel lakások esetében inkább az eladók pozíciója erősödött.
A megelőző fél évben 6,5 százalékon látszott stabilizálódni az alkuval elérhető megtakarítások átlagos szintje. Szeptember-novemberre viszont már ismét 6,8 százalékon állt ez a mutató az OTP Ingatlanpont lakásértékesítési adatai alapján, ami 2020 ősze óta a második legmagasabb érték. A megelőző negyedév óta a legnagyobb, 0,8 százalékpontos bővülés a családi házaknál látszik (7,4% → 8,2%). Ennél csak kicsit alacsonyabb a növekedés a panelek esetében (4,2% → 4,9%), viszont a téglaépítésű lakásoknál hasonló mértékben, de csökkent a vevői alku lehetősége (5,2% → 4,5%).
Őszre – a fővárost leszámítva – minden településtípusnál javult a vevők pozíciója. Az átlagos alkuszint a községeknél lett a legmagasabb (8,5%), és az előző negyedévhez mért növekedés is itt volt a legszámottevőbb (0,7 százalékpont). A kisvárosokban regisztrált átlagos alkumérték 7% volt, a megyei jogú városoknál mért ugyan ennél alacsonyabb, 6,8%, de a maga kategóriájában 2020 óta a legmagasabb. A főváros összképe az eladók erősödését mutatja, az elérhető ármérséklés átlagértéke csökkent (4,6% → 4,1%). Ám ez csak a hagyományos építésű lakások iránti keresletnek köszönhető, mert míg azoknál látványosan szűkült az alku (4,6% → 3,7%), addig a budapesti házak (7,1% → 7,8%) és panellakások (2,9% → 4,6%) árából is jóval többet beszélhettek le a vevők.
Az alkulehetőségek ismételt megerősödése kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az őszi hónapokban érzékelhető volt a kivárás a vevők részéről, miután bizonytalanná vált, hogy mi lesz a különféle támogatások sorsa. Ezt a községekben még az is erősíthette, amikor jöttek az első, de még nem konkrét hírek a CSOK Plusz várható bevezetéséről. Bár e bizonytalanság azóta elmúlhatott, ennek a hatása legfeljebb a következő negyedévek forgalmában válik majd láthatóvá.
Az idei ősz alkurekordját egy kis somogyi faluban érték el, ahol végül 43 százalékkal olcsóbban, 3,1 millió forintért szerzett meg a vevő egy ötven éve épült, mára felújítandóvá érett családi házat. A legnagyobb nominális megtakarítást azonban egy fővárosi, újbudai tranzakció hozta, amelyben 31 százalékos alku után, 40 millió forinttal olcsóbban jutottak hozzá egy átlagos állapotú, nyolcvan esztendős családi házhoz.
A legnagyobb, 20-30 százalékos alkuk jellemzően vidéki, felújítandó vagy legfeljebb átlagos állapotú családi házakhoz kötődtek az ősszel, ám ezúttal már arra is akadt egy-két példa, hogy újépítésű ingatlan talált gazdára ilyen jelentős kedvezménnyel. Az egyiket Székesfehérvár szomszédságában adták el 31 százalékos engedménnyel 44 millióért, a másikat Győr és Szombathely között nagyjából félúton, 25 százalékos alkuval, 36 millióért. Panellakás is csak egy szerepelt a nagy alkuk között, amely Csongrád vármegyében kelt el 18 millióért, 21 százalékos engedménnyel. A 20 százaléknál kisebb árcsökkenésekre tekintve már megjelennek a listában a nem paneles, illetve a fővárosi lakások is.
Bár az ősz inkább a vevőknek kedvezett, akadt olyan eladó is, akinek a végső alku inkább hozott, nem pedig vitt. Ám 5 százaléknál nagyobb nyereséget most csak városi vagy fővárosi családi házzal, vagy nem panel lakással lehetett elérni. Százalékban és nominálisan is egy budapesti lakás hozta tulajdonosának a legtöbb extrát: a végső alkuban a vevők 16 százalékkal hajtották fel az árát, így 20 millióval fizettek érte többet az eredetileg kértnél.
