A technológiai fejlődéssel és a folyton változó fogyasztói környezettel állandó a trendkövetési kényszer – többek között ez derült ki a hazai és külföldi reklámokhoz és filmekhez gyártási, tervezési és fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó 235 Productions tulajdonosaival, Blik Dániellel (BD), Dreissiger Lászlóval (DL) és Juhász Péterrel (JP) készített interjúnkból. A beszélgetés során szóba került a munkaerő-helyzet, a nagy produkciók elszívó hatása, a legnagyobb kihívások, hogy hogyan befolyásolja a szakmát a mesterséges intelligencia térhódítása és az is, hogy miért indították el a Drops: podcastot.
(kiemelt fotón balról jobbra: Blik Dániel, Dreissiger László, Juhász Péter)
- Milyen évetek volt tavaly, sikerült hozni az előzetes terveket, tudtatok növekedni?
- (DL) A tavalyi évünknek több szempontból is óvatosan indultunk neki. Egyfelől a 2022-es évünk rekordév volt, ilyenkor már önmagában érdemes nem túlságosan irreális terveket szőni a következő évre, másfelől pedig nem tudtuk nem tudomásul venni a finoman fogalmazva sem ideális gazdasági klímát, ami a kreatívipart sem kímélte. Utóbbi végül igazolta önmagát a visszafogottabb költéseken keresztül és bár feltehetőleg sok piaci társunk kiegyezett volna a tavalyi évünkkel, mindez jól érzékelhető visszaesés formájában jelentkezett. A növekedés persze nemcsak numerikusan értelmezhető és nem is csak így tekintünk rá: rendkívül fontosnak tartjuk a stabil partnereink kiszolgálásán túl az új kapcsolatok kiépítését és ebben a tekintetben nagy előrelépés volt a tavalyi év.
- Melyik volt a legizgalmasabb projektetek a múlt évben?
- (DL) Nagyon nehéz egy projektet kiemelni, a legnagyobb őszinteséggel tudom mondani, hogy szerencsére hosszú a lista e tekintetben. Ha mindenképpen ki kellene emelni ezek közül egyet, akkor a tavasszal megjelenő HELL Icemen projektünket nevezném meg, már csak a vegyes technikára épülő koncepció miatt, de a rendkívül komplex és reklámiparban nagyon ritkán használt hosszú képi utómunkája és ‘hatósugara miatt’ is: az elkészült film 2 éven keresztül fut majd 25 országban, ráadásul a márka ezen térségek jó részén piacvezető. Szóval valóban izgalmas feladat volt.
- (BD) A nonprofit vagy proaktív produkcióink közül kiemelhető az Inota fesztiválnak készített image filmünk. A projekt azért volt kedves számunkra, mert a kezdetektől egy közös kreatív folyamat volt, ráadásul olyan körülmények között, amikor minden stábtag pusztán a kreditért tett bele minden tőle telhetőt. Ennek eredményeképp született meg egy nemzetközi szinten is értékelhető színvonalú film, amit mindenki a sajátjának érezhetett. Azért ez üdítő tud lenni a klasszikusabb megbízások között.
- Véleményetek szerint mi jelenti most a legnagyobb kihívást a reklámfilm-készítők számára Magyarországon?
- (DL) Egy amúgy is telített piacon a folyamatos versengés mellett a gazdasági környezet vezette óvatosság egyáltalán nem múlt el. Tavaly év végén is például behúzták a kéziféket hosszadalmas előkészítés után egy projektünk esetében arra hivatkozva, hogy az ide allokált pénzt inkább közvetlen eladásösztönzésre csoportosítják át és ezt nem gondolom egyedi és egyszeri gondolkodásnak. Nem lehet nem szólni továbbá az AI jelentette, még mindenki által tapogatózó fázisban lévő kihívásokról sem, amik ha nem is idén, de rövidtávon jelentős átalakulásokat hozhatnak az ennek igencsak kitett kreatíviparban - erre időben kell felkészülni és a tudás házon belül tartásával lehet csak reagálni.
- (BD) A technológiai fejlődéssel és a folyton változó fogyasztói környezettel egy állandó trendkövetési kényszernek vagyunk kitéve, amit egyfelől élvezünk, másrészt viszont elég összetett feladat megjósolni, hogy mennyire kell előre menekülni. Ez szerencsére globális kérdés, így az a dolgunk, hogy éberen figyeljünk és igyekezzünk előrébb járni másoknál.
- Az elmúlt két évben tapasztalt rendkívüli infláció mennyire nehezítette meg a dolgotokat, nagyjából mennyivel drágult egy reklámfilm elkészítése?
- (DL) A probléma nagyon is jelen van és nem is elemezhető kizárólag önmagában. A tavalyi évi rekord infláció láttán csak kapkodtuk a fejünket: voltak alvállalkozók, akik 3 havonta küldtek frissített árakat nekünk, így ezeket beszállítói oldalon kénytelenek voltunk lekövetni. Átlagosan 15-25 százalékos drágulást figyelhettünk meg tavaly a produkcióhoz kapcsolódó közvetlen költségek tekintetében. A valódi probléma a másik oldalon jelentkezett igazán: ezek érvényesítése a megrendelőink felé sokkal nehezebben mentek át, már csak azért is, mert sok cég egyszerűen bázis év alapján allokál marketing vagy/ reklámköltéseket.
- Számos kreatív területen egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, és a nagy nemzetközi filmes produkciók itthon is felszívják a filmes szakembereket. Ti mennyire tapasztaljátok ezt, mennyire nehéz megtalálni, illetve megtartani a jó szakembereket?
- (DL) Itt két egymástól teljesen elváló jelenséget figyelünk meg. Egyfelől nagyon is igaz, amit a kérdésben állítasz: csak egy nagyobb itthon forgó nemzetközi produkció önmagában felszív néha 4-500 szakembert, méghozzá a válogatott krémet, ami főleg hiányszakmák esetében komoly gondot tud időszakosan okozni. És ilyen produkcióból egyszerre több forog, főleg csúcsidőben. Az ehhez kapcsolódó másik probléma pedig a bérek alakulása: nem ritkán pont a nagy szervíz produkciók kiszolgálására szakosodott gyártócégek azok, akik maguk jönnek ki év elején új, irányadó bértáblával, amit egy más, jelen esetben a hazai reklámok kiszolgálására lövő produkciós ház még úgy is kénytelen lekövetni, hogy egészen más költségvetésekből gazdálkodik. A másik oldalon viszont szerencsére elmondhatom, hogy nagyon sok, a kreatív iparra és a filmgyártásra ácsingózó ember számára vagyunk vonzó munkaadó és gyakorlatilag napi szinten kapunk megkeresést új, akár kreatív szakemberektől (rendező, operatőr, látványtervező), akár további alvállalkozóktól.
- Sok kreatív területen dolgozó cégnél növekvő figyelmet fordítanak az utánpótlás képzésére. Nálatok erre mennyire van szándék, illetve lehetőség?
- (BD) Az utánpótlás képzést házon belül és a stábjaink esetében is más módon kell kezelnünk. A fiatal tehetségek felkutatását kötelességünknek érezzük és valóban nagy hangsúlyt is fektetünk rá. Egy fiatal rendező esetében a feladat annyiban nehezebb, hogy mi lényegesen könnyebben látjuk meg a jó ízlést és a tehetséget, ám ezeket csak abban az esetben tudja (tudjuk) kamatoztatni, ha megtaláljuk az erre nyitott ügyfelet és a nem túl nagy felelősséggel járó produkciót is, amiben ez bizonyítható. Nehéz együttállás. Ezért a friss neveknek jellemzően az egyébként is sok esetben szinte költségvetés nélkül készülő klipek adnak bemutatkozási lehetőséget és saját referenciákat.
- (JP) Évről évre egyre többen fordulnak a fiatalok közül kreatív szakma felé, mert ugye az mennyire menő. „Csinálok pár reklámfilmet, klipet, fotózok pár kampányt és be van fizetve az összes csekk, előre köszön minden haverom, akkorába’vagyok…” Így megy neki mindenki. A valóságban azonban ez rengeteg szorgalmat, munkát, kitartást igényel, nem megy se gyorsan, se egyszerűen. Sokan keresnek minket, sőt néha már kezelhetetlen mennyiségű levelet kapunk, de hogy ki alkalmas az más kérdés. Ritkán van meg a szakmai alázat, a tehetség és szorgalom egy személyben. Ezt a szakmát csak a gyakorlatban lehet megtanulni és mindenkinek kiváltságosnak kell éreznie magát, aki dolgozik, hiszen egyedül nem tanulhatja meg. Tapasztalt stáb, költségvetés, technika kell hozzá.
- Idén lesz nagykorú, vagyis 18 éves a cég. Voltak olyan helyzetek, pillanatok, amikor úgy éreztétek, hogy nincs tovább? Hogyan sikerült ezen átlendülni?
- (JP) A 235 helyzete ebből a szempontból érdekes, mert a 2008-as gazdasági válság kellős közepén járt a cég a “tini éveiben”. Azt hiszem ezt az időszakot nem kell bemutatni, nem volt pénz, kevés volt a lehetőség mindenki két kézzel húzta be a kéziféket. Ebben a piaci környezetben edződött a 235, de sikerült fejlődni és egy mini garázscégből lépésről lépésre növelni az ügyfelek számát és az árbevételünket, sokat tanulni türelemről, szorgalomról, alázatról ebben a nehéz helyzetben. A másik hasonló mélypont a 2020-as Covid járvány volt amikor szó szerint 1 nap leforgása alatt lemondták az összes megrendelésünket, és épp forgattunk amikor bejelentették a lezárásokat is. A csapból is az folyt, hogy vége mindennek, nem voltunk túl boldogok. 2020 márciusában a cégünk már hosszú ideje működött home office rendszerben is, ezért nem volt számunkra új, hogy nem vagyunk egy légtérben, ezért mentálisan könnyen túl tudtunk ezen lépni. Nem álltunk meg egy percre sem és kerestük a lehetőségeket. Nagyjából május elejére már a legnagyobb partnereink kerestek bennünket, hogy segítsünk a helyzetnek megfelelően megoldásokat találni, koncepciókat fejleszteni, forgatni, animációkat gyártani. Májusban már forogtunk és kreatív koncepciókat fejlesztettünk együtt ügynökségekkel. Gyorsan kijöttünk belőle, ami köszönhető volt a fantasztikus stábtagoknak is, akikkel évek óta együtt dolgoztunk. Az előző évek tudatos építkezésének köszönhetően egy tőkeerős, stabil cég voltunk kiváló szakemberekkel házon belül és kívül is amikor ideért a Covid, emiatt gyorsabban oldottuk meg a problémákat mint gondoltunk, és az év végére sikerült korrigálni a kiesett árbevételt. Azt hiszem a robotokkal való küzdelem lesz a következő nagy kihívás.
- Véleményetek szerint mi a legnagyobb erőssége a 235-nek?
- (BD) A 235, mint márka, mint identitás, a kezdetektől fogva a kreatív energiákról, a csapatmunkáról és a kölcsönös megbecsülésről szól. Ennyi évvel és tapasztalattal a hátunk mögött még mindig elmondható, hogy lehetőség szerint kiemelkedő produkciókat és elégedett partnereket gyűjtünk. Hosszútávfutók vagyunk és tudatosan építünk is erre. Szakmailag frissen tartjuk magunkat és baromira várjuk azokat a projekteket, amikor olyan referenciákat hozhatunk létre, ami sokáig elkísér minket.
- (JP) Azt hiszem a családias légkört, a gyors reagálást, és a fantasztikus stábtagokat emelném ki. Számunkra soha nem a profit maximalizálása volt az elsődleges cél, hanem hogy erős referenciákat gyártsunk az ügyfeleknek és magunknak is egyaránt. Ezen kívül elsődleges cél, hogy stáb/alvállalkozó oldalról jó hírünk legyen, szeressenek velünk dolgozni, mert jó dolgokat hozunk létre, értékeljük a munkájukat, jó hangulat van, és mert minden projekt, amin velünk dolgoznak a számla lejárta előtt ki van fizetve. Kölcsönösen számíthatunk egymásra. Házon belül mindenkit nagyon megbecsülünk, ahogy csak lehet támogatjuk a kollégáinkat, mindenkit, nem pedig kiégetjük a nálunk dolgozókat, azt hiszem inkább barátok vagyunk mint munkatársak. Ez nagyon fontos számunkra. Fontos még, hogy ne szoruljon háttérbe a kreatívitás, igyekszünk a lehetőségeknek megfelelően minden produkcióba ott hagyni a saját kézjegyünket, és kicsit jobbá, izgalmasabbá, maibbá tenni mindent, amin dolgozunk, attól függően, hogy mennyi mozgásterünk van.
- (DL) A fentieken túl még egy dolgot emelnék ki: sok versenytársunkkal szemben mi egészen más működési modell mellett tettük le a garast. Sok gyártócég one man showként üzemel, hozzánk képest nagyságrendekkel alacsonyabb működési költséggel. Ezzel a fajta kockázatkerüléssel szemben mi - fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi status quoban - igen nagy fix csapattal operálunk, aminek köszönhetően nem a munkára várunk, hanem megvan az a képességünk, hogy párhuzamosan több, olykor 5-6 produkciót is kényelmesen ki tudunk szolgálni az egészen picitől a megaprojektekig bezárólag.
- Napjaink globális megatrendjei közé tartozik a fenntarthatóság előtérbe kerülése. Ezt a forgatásokon mennyire lehet érvényesíteni?
- (DL) Nagyon fontosnak tartjuk a kérdést céges szinten és a többiek nevében is mondhatom, hogy egyéni szinten is. Sajnos a gyakorlatban viszont az a helyzet, hogy egy 1-2 napos reklám esetében a green productiont sokkal nehezebb tartani, mint egy több mint 30 napos film vagy sorozat során. A szelektív hulladékgyűjtés a forgatáson szerencsére már alap, ezt sokszor nem is kell a bázisüzemeltetéssel foglalkozó alvállalkozóval egyeztetni. A palackos vizeket is igyekszünk ballonosra cserélni és a szabályozásnak köszönhetően már legalább az egyszer használatos műanyag poharakat is papírra váltotta mindenki. Nekem még személy szerint az egyszer használatos is fáj, de ez már például az a kérdés, amit egy 80-100 fős forgatáson nehéz megugrani: az nyilván nem fér bele a költségvetésbe, hogy mindenkinek 235 brandelt kulacsot osztogassunk minden forgatáson (ahogy azt például a 80-100 napos sorozatoknál alapból teszik): ez az anyagiakon kívül érthető okokból ökológiai lábnyom kérdéseket is felvet. Kisebb produkcióknál viszont például visszük a saját 235 repoharainkat, ezzel is minimalizálva a hulladékképzést. Egy másik fájó pont az áramtermelés kérdése: itt persze ahol mód van rá, elektromos bekötéssel próbáljuk a kérdést megoldani, de az elektromos aggregátorok használatával több okból kifolyólag is még sajnos adósai vagyunk a környezetünknek. Legvégül egy nagyrészt irodai munkát végző cégként amivel tudunk a természeten segíteni az még a papírhasználat: a jogi csapattal is egyeztetve a papír alapú, postán küldött szerződéskötésről már tavaly előtt átálltunk a digitális verzióra.
- Rengeteg történetet hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen feladatokat képes már ellátni és vannak próbálkozások arra, hogy a kreatíviparban is alkalmazzák. Ti használjátok-e ezt a technológiát, ha igen, mire?
- (JP) Az AI térnyeréséről azt gondolom, hogy ha helyén van kezelve, akkor segítheti a munkánkat mint egy eszköz, éppúgy amint egy szoftver, egy kamera, egy lámpa, de nem képes leváltani az emberi kreativitást, és nem hoz létre eredeti dolgokat. Mi is használjuk természetesen kezdettől fogva treatmentekhez, látványtervekhez, utómunkához, de mindig egy ember van a teljesítmény mögött. Persze nem kérdés, hogy gyökeresen meg fogja változtatni a reklám és kreatív ipart, de ennek véleményem szerint a lustaság és a mohóság az oka. A statikus, trehány kampányok esetében hamar le fogják cserélni az embert, ezzel a gyártási időt félelmetesen lerövidítve, a költségvetést méltatlanul csökkentve amivel gyakorlatilag mindenki öngólt fog rúgni, mert már az AI előtt is embertelen határidőkkel, budgetekkel és tempóval kellett megküzdeniük nap mint nap az ügynökségeknek és a gyártóknak is egyaránt. Ezt a helyzetet a generatív technológiák tovább fokozzák majd, és véleményem szerint meg fog érkezni a szakma egy mélypontra amikor kezelhetetlen lesz már a helyzet, és újra kell majd gondolni mindent. Mi bízunk benne, hogy a nagy cégek mindig fognak törekedni arra, hogy valami frisset és eredetit hozzunk létre, ezt az AI nem fogja megoldani, ahhoz tehetséges, szorgalmas emberekre lesz szükségük továbbra is.
- A közelmúltban Drops: néven indítottatok egy podcastot és playlist sorozatot, mi ösztönzött erre titeket, mi a célotok ezzel?
- (BD) A Drops: egyrészt a podcast beszélgetéseink brandje, másfelől a jelenleg #55-nél tartó, playlistjeink sorozata, amiket az általunk felkért - nem feltétlenül zenében jártas - szakemberek, hétről-hétre dedikáltan ide készítenek. Valójában a Drops: projekt, egy a szerelemprojektek közül, ami egy évvel ezelőtt, azzal a céllal jött létre, hogy teremtsünk egy platformot, ahol olyan dolgot hozhatunk létre, amiben jól érezzük magunkat és közben valami értékes dolgot létre is hozunk. Ahol lehetőségünk van a környezetünkben dolgozó, általunk nagyra tartott filmes vagy bármilyen kreatív területen elismert arcokat még jobban megismerni és ezt publikálni is. Mondhatjuk, hogy ez valamiféle értékmentő misszió, de sokkal inkább szól arról, hogy a 235 brand, és a szakma egy olyan felületet nyerjen, ami közelebb hozza ezeket az embereket egymáshoz. Sok őszinte beszélgetést nyertünk vele, amiért önmagában is megérte.
- (JP) Imádjuk azt amit csinálunk, és az embereket akikkel csináljuk. Szeretjük a jó történeteket, mert sokat lehet tanulni belőlük és remekül lehet szórakozni közben. Podcast sorozatunkban olyan embereket igyekszünk meghívni akiknek vannak jó történeteik és el is tudják mondani. Remek szórakozás és kikapcsolódás együtt lenni barátainkkal, munkatársainkkal úgy, hogy nem dolgozunk - nincs nyomás és tudunk egymásra figyelni. Olyan dolgokat tudtunk meg egymásról, amiről nem is álmodtunk amikor belekezdtünk egy évvel ezelőtt. Szerencsére nagyon jó visszajelzéseket kapunk ami arra ösztönöz minket, hogy folytassuk. Sok évvel ezelőtt cserélgettünk kazettákat, cd-ket, lemezeket mert érdekes volt hogy mit hallgat a másik, frissen tartott. Ezt ma playlist-nek hívjuk amit remek műfajnak tartunk. Imádom valamelyik barátunk, munkatársunk kedvenc zenéit hallgatni a kocsiban, repülőn, bringázás közben, edzésen, vagy az utcán. Elképesztően inspiráló! Rengeteg ötletünk van, hogy mit pakoljunk még a Drops:-ba, de erről majd később.
- Milyen terveket fogalmaztatok meg erre az évre, milyen célokat tűztetek ki a cég elé?
- (JP) Szeretném, ha meg tudnánk tartani a jelenlegi pozíciónkat és értékes dolgokat tudnánk létrehozni. Nem feltétlenül az ész nélküli növekedés a cél, inkább az értékteremtés és a jó minőség fenntartása. Szeretnénk új tehetségeket felkutatni és segíteni őket. Kifejezett célunk, hogy új műfajokban is további tapasztalatokat szerezzünk. Legyen az rövidfilm, sorozat, vagy nagyjátékfilm - ez a jelenlegi helyzetben nem könnyű feladat. 2024-ben szeretnénk új ügyfelekkel bővülni és inspirálni egymást, jó irányba alakítani a magyar reklám szektort. Szeretnénk munkatársainkkal és partnereinkkel még szorosabban együttműködni és segíteni, fejleszteni egymást. Igyekszünk nemzetközi szinten is új kapcsolatokat építeni, de nem minden áron, bízunk benne, hogy találunk hasonló gondolkodású partnereket a határon túl is, akikkel nemcsak arról szól az együttműködés, hogy olcsón, gyorsan, embertelen körülmények között kinyomják belőlünk a szuszt, aztán hazarepülnek egy merevlemezzel, azt nem kérjük, köszönjük.
