A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása rengeteg lehetőséget, de számos jogi buktatót is rejt – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) segítségével különböző tartalmakat – szövegeket, képeket vagy akár szoftveres forráskódokat – tudunk létrehozni egyszerű utasítások, úgynevezett promptok megadásával. A vállalatok számára ez számtalan alkalmazási lehetőséget kínál, így nem véletlen, hogy a cégek sorra fektetnek be generatív MI-t használó szoftverekbe vagy fejlesztenek saját megoldásokat. Érdemes tehát ezek jogi vonatkozásait is megvizsgálni.
Milyen adatok alapján tanult az MI?
A jogszerű alkalmazás egyik lényeges kérdése, hogy a generatív MI jogszerűen használja-e fel a gépi tanulás során betáplált adatokat. Ezek ugyanis gyakran állnak valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalom alatt: ha a betáplált adatok összességét képező tartalom egyéni és eredeti jellegű, azt legalább szerzői jogok védik. Emellett a tartalom minősülhet például védjegynek (ha például az MI által használt kép ábrás védjegy) vagy szabadalomnak, ha például az MI célja műszaki berendezések tervdokumentációinak generálása, a szoftverfejlesztő cég pedig ilyen tervdokumentációk felhasználásával fejleszti az MI-t.
„Ezekben az esetekben a felhasználáshoz főszabály szerint a jogtulajdonostól származó engedélyre van szükség – mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie adatvédelmi és technológiai joggal foglalkozó ügyvédje. – Ennek hiányában nemcsak az eredeti tartalom gépi tanulás során történő felhasználása lesz jogellenes, hanem jó eséllyel az MI által generált „új” tartalom felhasználása is – hiszen például a generált képen vagy szövegben megjelenhetnek olyan elemek, amelyek a gépi tanulás során jogellenesen felhasznált tartalmakból származnak, vagy legalábbis azokhoz hasonlóak.”
A gépi tanulással összefüggésben emellett figyelembe kell venni a GDPR előírásait és a magyar adatvédelmi és titokvédelmi – például az üzleti titkokra és know-how-ra vonatkozó – jogszabályokat. Az adatvédelmi szabályok közül kiemelendő, hogy ha a generatív MI fejlesztése, illetve működése személyes adatok kezelésével is jár, kifejezetten indokolt megvizsgálni, hogy szükséges-e adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása, lévén, hogy új technológia alkalmazásáról van szó. Az ilyen hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni — többek között —, hogy az adatkezelés milyen kockázatokkal járhat az adatkezeléssel érintett természetes személyekre nézve, és hogy az adatkezelésből eredő kockázatok mérsékelhetők-e olyan szintre, amely megfelel a szükségesség és arányosság elvének.
A gépi tanuláshoz összeállított adathalmaz felhasználásának jogszerűsége fejlesztői oldalról is alapvető fontosságú, hiszen a jogellenes felhasználásnak jelentős következményei lehetnek, pl. kártérítési igények, az értékesítést akadályozó bírói, illetve hatósági döntések, reputációs veszteségek, továbbá személyes adatok esetében az adatvédelmi bírság.
Ki a szerzője a generált tartalomnak?
Vajon az MI által létrehozott tartalom jogosult szerzői jogi védelemre? Ha igen, ki a szerző – lehetséges, hogy maga a mesterséges intelligencia?
A magyar szerzői jogi törvény szerint szerzői jogi védelem akkor illeti meg a művet, ha a mű a szerző szellemi tevékenysége eredményeként jön létre, és egyéni, eredeti jelleggel bír. A törvény nem határozza meg, mit jelent az „egyéni, eredeti jelleg”, de az MI által előállított tartalom is lehet ilyen, hiszen a gépi tanulás során az MI az általa megismert elemektől eltérő tartalmat is képes létrehozni.
A szerző „az, aki a művet megalkotta” – a névmás arra utal, hogy a szerző kizárólag személy lehet, de gazdasági társaság, állat vagy éppen a mesterséges intelligencia nem. A fogalom másik eleme pedig az alkotás, azaz aktív szerep a mű létrehozatalában. Az MI fejlesztője ezért nagy valószínűséggel nem szerez semmilyen jogot az MI által létrehozott tartalom fölött, az olyan végfelhasználó viszont, aki a generált tartalmat saját maga is formálta, a jelenlegi törvényszöveg szerint igen. Például aki egy generált tájképre épületeket és személyeket rajzol, vagy a programozó MI-vel generálja a szoftver forráskódjának bizonyos elemeit, majd azt egyéni és eredeti módon kiegészíti vagy átírja, akkor szerzőnek minősülhet.
„Aki az utasítást, azaz a promptot adja, nem lesz szerző, mert – bár e közreműködés nélkül a tartalom nem jött volna létre – ez önmagában még nem alkotás — mondta el dr. Budai Mihály, a Baker McKenzie szellemi alkotásokkal foglalkozó ügyvédjelöltje. — A joggyakorlat szerint a „szellemi tevékenység” a személyiség döntési szabadságának kifejeződése, ez esetben viszont a tulajdonképpeni „alkotást” az MI végzi, emberi ráhatás nélkül”.
A mesterséges intelligencia által előállított tartalom tehát akkor élvezhet szerzői jogi oltalmat, ha egyéni-eredeti jellege van, és azt az MI-vel történt előállítása után is formálta még valaki.
Egyelőre sem a magyar, sem az uniós jogszabályok nem tartalmaznak kifejezetten az MI által létrehozott tartalmakra vonatkozó szabályokat. Az Európai Unióban a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben kidolgozás alatt áll egy rendelet, amely az EU valamennyi tagállamában közvetlenül alkalmazandó lesz. Az MI által generált tartalom szellemi tulajdonjogi kérdéseit azonban ez a rendelet sem fogja rendezni. A téma szellemi tulajdonjogi aspektusait EU-n belül bírósági ítélet sem vizsgálta, viszont az Egyesült Államokban már igen: az ismert döntésben a bíróság kimondta, hogy az MI által generált, "emberi vezető kéz nélkül elkészített" művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet.
Befektetés vs saját fejlesztés
A generatív MI-t alkalmazó szoftverre vonatkozó felhasználási szerződésben érdemes külön rögzíteni, hogy a szoftver működése nem sérti harmadik személyek — így pl. a gépi tanulás során felhasznált tartalmak szerzőinek — jogait. Nagyobb értékű, illetve üzleti szempontból kritikus szellemi tulajdonnal kapcsolatban érdemes továbbra is döntően az emberi alkotói tevékenységre hagyatkozni. Ugyancsak kiemelten fontos, hogy a generatív MI-t alkalmazó szoftver felhasználására vonatkozó szerződés megfelelően széles körű engedélyt biztosítson a beszerző cégnek a szoftver által generált tartalmak felhasználására.
Házon belüli fejlesztések esetében fontos figyelembe venni, hogy eltérő jogi megítélés vonatkozik a munkaviszonyban és a megbízási szerződés alapján fejlesztett szoftverre. A jövőbeli vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes azt is előre lefektetni, hogy a szoftver elkészítésével és használatával összefüggésben az adott munkatársat megilleti-e további díjazás.
