Jelentős változás jöhet idén március elejétől abban, ahogyan a sajtókiadói szomszédos jogok alapján a Google fizet a hazai médiavállalkozásoknak, illetve abban, hogy mennyi tartalmat jelenítenek meg a keresési találatok mellett – derül ki a társaság tájékoztatójából. A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a jogi szabályozás értelmében egy jogosult ugyanazon felhasználásért csak egyszer kaphat díjazást, ez az összeg vagy egy közös jogkezelő szervezetnek (mint a Repropress), vagy a kiadónak közvetlenül, egyénileg kerül kifizetésre. Ez azt jelenti, hogy a kiadó és a Google között létrejött meglévő ENP-megállapodások többé nem lesznek érvényesek, hacsak a kiadó ki nem lép a közös jogkezelő szervezetből.
Az EU szerzői jogi irányelve (EUCD) 15. cikkét átültető magyar törvény 2021. júniusi bevezetése óta folytat megbeszéléseket a sajtókiadókkal a Google. A cég tájékoztatása szerint mostanra számos olyan licencmegállapodást kötöttek, amelyek összességében a magyarországi sajtópiac több mint 54 százalékát lefedik.
Ezek a megállapodások a vállalat Extended News Previews (ENP) nevű európai programja keretén belül jöttek létre. Ezt az átfogó programot az EU-ban indították annak érdekében, hogy fizessenek a sajtókiadóknak a potenciálisan szerzői jogi védelem alatt álló tartalmaik használatáért a Google Keresőben és olyan egyéb termékekben, mint a Google Hírek. Az egyes kiadókkal és közös jogkezelő szervezetekkel folytatott tárgyalásaik eredményeként napjainkra már közel 4000 különböző méretű kiadvánnyal kötöttek megállapodást 19 országban.
Az EUCD 15. cikke, más néven a "szomszédos jog" lehetővé teszi a keresőmotorok, például a Google számára, hogy szabadon hivatkozzanak és "nagyon rövid részleteket" használjanak a sajtókiadók tartalmából. Ez a rendelkezés emellett új jogokat hozott létre a kiadók számára, amikor tartalmaik hosszabb előnézetei kerülnek felhasználásra az online felületeken - anélkül azonban, hogy meghatározta volna, hogy pontosan mit jelent egy nagyon rövid kivonat vagy egy hosszabb előnézet (a fenti angol mozaikszó alapján ENP).
A Google közlése szerint az összes ENP-ajánlatuk objektív és következetes kritériumokon alapul, amelyek tiszteletben tartják a törvényt és a meglévő szerzői jogi iránymutatásokat, beleértve azt is, hogy milyen gyakran jelenik meg egy hírportál a keresési eredmények között, és mennyi hirdetési bevétel keletkezik azokon az oldalakon, ahol a hírek tartalmának előnézetei is megjelennek.
A magyarországi helyzet
A múlt év elején fontos változás történt a hazai médiapiacon, ugyanis a Repropress mint közös jogkezelő szervezet reprezentatív státuszt és kiterjesztett képviseleti jogot kapott a sajtókiadók szomszédos jogának kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a jóváhagyott díjszabás életbelépése esetén a magyarországi sajtókiadók mindegyikét a Repropress fogja automatikusan képviselni az EU szerzői jogi irányelv 15. cikkével kapcsolatos megállapodások során. Noha ma még nem tudható bizonyossággal, hogy a tarifa érvénybe léphet-e és ha igen, pontosan mikor, azt azonban lehet tudni, hogy a Repropress díjszabási javaslatának vizsgálata folyamatban van, és lehetséges, hogy 2024. március 1-ig jóváhagyásra kerül.
A Google tájékoztatásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogi szabályozás értelmében egy jogosult (például egy hazai sajtókiadó) ugyanazon felhasználásért csak egyszer kaphat díjazást. Tehát ez a díjazás vagy egy közös jogkezelő szervezetnek (mint a Repropress), vagy a kiadónak közvetlenül, egyénileg kerül kifizetésre. Ez azt jelenti, hogy a kiadó és a Google között létrejött meglévő ENP-megállapodások többé nem lesznek érvényesek, hacsak a kiadó ki nem lép a közös jogkezelő szervezetből.
A Google közlése szerint amint közzé teszik a Repropress díjszabását, részletesen át fogják azt tekinteni annak érdekében, hogy megértsék, milyen hatással lehet az általuk megjelenített, a Repropress díjszabása alá tartozó kiadók híreinek “bővített előnézeteire”. A tájékoztatásból kiderül, hogy a díjszabás részleteitől függően például szükségessé válhat a hír előnézetek korlátozása a Google Keresőben és kapcsolódó termékekben azoknak a kiadók esetében, amelyek a közös jogkezelő szervezet díjszabásának hatálya alá tartoznak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen eltávolítanák a híreiket a Google Keresőből: a hírek tartalmára és a címekre mutató linkek megmaradnának, és a cég hangsúlyozza azt is, hogy készek bármikor újra megbeszélést kezdeményezni a kiadókkal, és mint mindig, a kiadók teljes mértékben maguk dönthetnek arról, hogy tartalmuk és azok előnézetei megjelenjenek-e a Keresőben.
Fontos március
A Repropress honlapján elérhető tájékoztatás szerint a szervezet 2023. októberére elkészítette és benyújtotta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára a sajtókiadói szomszédos jogokra vonatkozó díjszabását, kezdeményezve annak jóváhagyását. A díjszabás jóváhagyási eljárás törvényi kereteinek megfelelően az SZTNH 2024. február 2-án felterjesztette javaslatát az Igazságügyi Miniszter felé, akinek az aznapi kézhezvételtől kezdve 30 napja van, hogy meghozza döntését a díjszabás jóváhagyásával kapcsolatosan.
Az SZTNH felterjesztését és szakvéleményét a Repropress nem ismeri, így ezzel kapcsolatban nem tudnak bővebb információt adni, de amennyiben a Miniszter jóváhagyja javaslatukat, a szervezet által benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontja 2024. március 1-je lehet. Ettől az időponttól kezdve a pozitív döntés esetén a magyar kiadói közösség a számára megfelelő feltételek mellett követelheti a díjszabásban szereplő összeg érvényesítését. Vagyis a jövő hónap elején kiderül, hogy a magyar nyelvű tartalmak előállítását végző, többségében kkv-méretű (nagyrészt mikrovállalat szintű) és több mint 80%-ban magyar tulajdonban levő magyarországi kiadók közös erőfeszítése arra vonatkozóan, hogy a kiadói szerzői jogi díjak bevezetésre kerüljenek, elfogadásra kerül-e.
