Jóval több a negatív hír a hazai híradókban, mint a pozitív, a megszólalók között túlnyomó többségben vannak a férfiak, a leghosszabb hírműsoroknak pedig a TV2 Tények adásai számítanak – többek között ez derült ki az NMHH elemzéséből, melyben 9 hírműsor adatait vizsgálták 2007 és 2023. első féléve között. Míg 2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, addig 2022-re ez a szám megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött.
A tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc) – derül ki az NMHH tanulmányából.
A legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31). A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%).
2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re. A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.
A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.
2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött. Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre csökkent.
A hírműsorok szerkesztési elvéről megállapítható, hogy a két vezető kereskedelmi televízió nagyon hasonló struktúrát honosított meg az elmúlt bő másfél évtizedben. Mindkét híradó többnyire a katasztrófák, balesetek és bűncselekmények bemutatásával kezdi az adását (az első tíz hír több mint fele ide tartozik), ezt követi a belpolitika, majd a kultúrához kapcsolható hírekkel ér véget a műsor (az utolsó tíz hír több mint 20%-a). Ezzel szemben a többi híradó leggyakrabban belpolitikával kezd, majd ezt követik a balesetek, bűntények, s a könnyedebb műfajú kultúrával kapcsolatos híreket általában itt is a híradók végére időzítik.
Az NMHH kutatása itt érhető el.