Világszinten példátlan átalakuláson megy keresztül az egészségügyi ágazat, melynek fő vezérlői a technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a fejlődő betegigények. 2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét - de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra? A Deloitte legújabb 2024 Global Health Care Sector Outlook kutatása ennek járt utána.
A COVID-19 elhúzódó hatásai még mindig érezhetőek: hozzájárulnak a széleskörű munkaerőhiányhoz és az eszkalálódó költségekhez. Ezt némileg ellensúlyozza, és lehetséges megoldásokat kínál a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése. A Deloitte előrejelzései szerint az MI-nek kulcsszerepe lesz az egészségügyi folyamatok racionalizálásában, mivel precizitást és hatékonyságot ígér az intézmények fenntartásával, szolgáltatás megszervezésével kapcsolatos adminisztráció (pl.: biztosítási szerződésekből eredő követelések kezelése, időpontfoglalás), az ellátási láncok kialakítása, valamint a betegellátás területén. Mindeközben az egészségügyi szereplők a működésük során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ennek keretében alkalmazott megoldások (pl.: energiahatékonyságot javító technológiák alkalmazása az épületek hűtését, fűtését, illetve energiaellátását illetően, egészségügyi intézményeket ellátó naperőművek telepítése) egyszerre szolgálják a környezetvédelmi célkitűzések elérését (pl.: karbonsemlegesség elérése), valamint az üzemeltetési költségek csökkentését.
A költség és megfizethetőség problémája
Az egészségügyi ellátás növekvő költségei világszerte kihívást jelentenek a minőség, a hozzáférés és a megfizethetőség szempontjából. A COVID-19 világjárvány fokozta a munkaerőhiányt, az inflációt, jelentősen csökkentette a keresletet, ami tovább növelte a költségeket. Jelenleg mintegy 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol többet költenek adósságrendezésre, mint egészségügyre és oktatásra. Az USA-ban egy főre vetítve évi 12 500 dollárt költenek egészségügyi ellátásra, ez a várható élettartam emelkedésével valószínűleg nőni fog. A várható átlagos élettartam Belgiumban, Dániában és Finnországban már most is 80 év, ez egyre nagyobb igényt támaszt a hosszú távú ellátásra. Közben, az egészségügyi szolgáltatók 47%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évhez képest romlott a rászorulók hozzáférése szolgáltatásaikhoz.
Az egészségügyi költségek emelkedése több tényezőre vezethető vissza, ideértve az egészségügyi intézmények (kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények) fenntartásának emelkedő költségeit és a növekvő munkabéreket. Az olyan innovatív technológiák, mint a virtuális kórtermek, távgyógyászat, a betegek távolról történő megfigyelését lehetővé tevő eszközök (pl.: vérnyomásmérő, vércukorszintmérő eszközök), és az MI-támogatású diagnosztikai eszközök csökkentik az időskori ellátás, illetve a krónikus megbetegedések ellátása nyomán felmerülő költségeket.
Globális hiány egészségügyi dolgozókból
A globális egészségügyi ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az előrejelzések 2030-ra 10 millió fős hiánnyal számolnak, csak Japánnak 2040-re várhatóan összesen 960 ezer egészségügyi és jóléti dolgozóra lesz szüksége, az Egyesült Államokban pedig 2030-ig összesen több mint 1,3 millió új munkavállalóra lesz szükség az idősek és a fogyatékkal élők gondozására. Az amerikai egészségügyi szolgáltatók 87%-a jelölte meg a munkaerőhiányt legnagyobb kihívásként. Eközben tízből kilenc olyan fejlett ország van, ahol az orvosok elégedetlenek vagy kiégéssel küzdenek.
A kiégés mellett az egészségügyi dolgozók utánpótlását érintő kihívások, a demográfiai változások és a migrációs ráta is hozzájárul a globális szakember hiányhoz. Az egészségügyi dolgozók iránti kereslet a következő évtizedben várhatóan 29%-kal fog nőni, amely kritikus kihívást jelent az ágazatnak. A mesterséges intelligencia segítségével csökkenthetők az adminisztrációs terhek és a döntési helyzetekben is jelentős támogatást nyújthat az orvosoknak. Ezzel vonzóbbá válhat a szakma az új tehetségek számára és a meglévő szakemberek kiégése is mérsékelhető.
A szociális ellátás növekvő szerepe
A hagyományos egészségügyi modellt, amely a betegségek kialakulása utáni kezelésre összpontosít, fokozatosan felváltja egy holisztikus megközelítés, amely egyrészt a betegségek megelőzést helyezi előtérbe, másrészt figyelembe veszi és értékeli az egészséget meghatározó társadalmi és egyéb tényezőket is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagos szociális közkiadásai 2022-ben a GDP 21%-át tették ki, Franciaország ebben az első helyen áll, 31,6%-kal. Az Egyesült Királyságban 2024-re és 2025-re 845 millió fontos javaslat érkezett a szociális ellátásához való hozzáférés javítására. A kanadai kormány 23 milliárd kanadai dollár értékű kártérítési összeget fordít a mintegy 300 ezer Első Nemzetekhez tartozóknak a rezervátumokban nyújtott gyermekjóléti szolgáltatások alulfinanszírozása miatt.
A társadalmi tényezők által vezérelt egészségügyi ellátórendszerre való áttérés érdekében a kormányoknak és az egészségügyi szolgáltatóknak a szociális ellátásban dolgozókra kell koncentrálniuk, és olyan holisztikus szolgáltatásnyújtási modelleket kell bevezetniük, amelyek a megelőzést helyezik előtérbe, és az alulellátott közösségek szükségleteivel foglalkoznak.
Fenntartható jövő
Az éghajlatváltozás jelentős egészségügyi kockázatot jelent, különösen igaz ez a rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, alacsony jövedelmű területeken, de komoly mértékben érinti a fejlett országokat is. A rossz levegőminőség okozta egészségügyi problémák becsült éves globális pénzügyi hatása 8,1 billió (ezer milliárd) dollár - ez a globális GDP mintegy 7,7%-a. A légszennyezésből eredő orvosi számlák éves költsége az Egyesült Államokban 820 milliárd dollárt tett ki, és a becslések szerint évente 107 ezer idő előtti halálesethez vezetett.
Az egészségügyi ágazatnak olyan modellekre van szüksége, amellyel enyhíteni tudja az éghajlatváltozás betegellátásra és egészségügyi ellátásra gyakorolt hatását. Fenntarthatósági intézkedésekre van szükség, az éghajlatváltozással szemben ellenálló egészségügyi infrastruktúrát kell fejleszteni.
Az egészségügy átalakítása a mesterséges intelligencia segítségével
A prediktív mesterséges intelligencia a jövőbeli erőforrásigények előrejelzésével, a részletes adatok elemzésével, valamint a nagy hatású minták és trendek azonosításával megjósolhatja a betegforgalmat, és segítheti a kórházakat a személyzet és az erőforrások tervezésében. A globális egészségügyi ágazat már 2020-ban világszerte több mint 2,3 zettabájtnyi adatot generált, az átjárható klinikai adatok piaca az Egyesült Államokban a 2022-es 3,4 milliárd dollárról 2026-ra várhatóan közel duplájára, 6,2 milliárd dollárra fog nőni. Jelenleg 1 500 egészségügyi MI-szolgáltató van a piacon, amelyek fele az elmúlt hét évben alakult. Ezt a folyamatot támogatta az egészségügyi mesterséges intelligenciába fektetett jelentős értékű magántőke-finanszírozás, amelynek összege 2019 és 2022 között 31,5 milliárd dollár volt.
A mesterséges intelligenciából származó éves megtakarítási potenciál az USA egészségügyi rendszere számára a következő öt évben 360 milliárd dollár is lehet, a Deloitte számításai szerint.
“A mesterséges intelligencia versenyképességi szükséglet lesz az egészségügyi ágazatban, ennek ellenére még sok szervezet számára nem egyértelmű, hogy milyen lehetőségeket teremthet számára az MI. A technológia képes átalakítani az egészségügyi ellátást azáltal, hogy optimalizálja mind az adminisztratív funkciókat, mind az ellátás nyújtását. Pénzügyi és nem pénzügyi előnyöket is nyújt, például az ellátás minősége és betegélmény javítását, ami az egészségügyi dolgozók nagyobb elégedettségével is jár.” – Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
