A „Marvel-kimerültség”, mint olyan, elérte a laikus közönséget. A kevésbé fogyasztható, végtelennek tűnő filmáradat már nyomonkövethetetlen. Az L20 legújabb epizódjában Juhász Bálint műsorvezető a filmkritikus és tartalomgyártó Szirmai Gergely, valamint a GYÁR Post Production Lead CG artistja, Mariházi Ádám segítségével igyekszik megfejteni, hogy mi veheti át a helyét a filmiparban.
Megjelent a Lounge Group podcastjének legújabb adása, amelynek alapfelvetése a szuperhős műfaj (átmeneti) kifáradása, az úgynevezett „Marvel-kimerültség” beköszönése volt. A megállíthatatlan filmáradat ugyanis sokak számára szinte fogyaszthatatlan, az újabb műveket pedig egyre több kritika éri, például, hogy egy kaptafára készülnek és hiányoznak belőlük a valós érzelmi veszélyhelyzetek, a karakterfejlődések. Holott ki ne emlékezne a szuperhősfilmek látványos előretörésére – a Bosszúállók: Végjáték a mai napig az előkelő második helyet foglalja el minden idők legsikeresebb filmjeinek listáján (az Avatar mögött). Az MCU-nak (Marvel-moziuniverzum) továbbá hatalmas ajándéktárgy-üzletága van, amelyhez hozzátartoznak az online játékok és élményparkok is. Ezekkel a stúdió többet keres, mint magukkal a filmekkel. A téma részletes körüljárásában Szirmai Gergely filmkritikus és Mariházi Ádám Lead CG artist segédkeztek.
„Alapvetően én úgy gondolom, hogy nem is kimerültség, hanem Marvel-formula fáradtság van – mondta el Szirmai Gergely. – Azt a bejáratott és nagyon jól kimunkált szerkezetet, amelyre ráhúzták a legtöbb Marvel-filmet, megunta az ember. De az, hogy a képregényfilmekből kiábrándultunk vagy azt már meguntuk, az nem igaz.”
A Hollywood Hírügynökség nevű YouTube-csatornájáról elhíresült kritikus úgy véli, a kiszámítható formulák megunása stúdióbeli változást eredményez, melynek során új alapokra helyezik az egyes univerzumokat.
„Hogy ezek mik, azt szerintem még ők sem tudják. De, akik követik a híreket, tudják, hogy Kevin Feige (a Marvel Studios elnöke – szerk.) hatalmas patáliát csapott legutóbb az éves Marvel-találkozón. Általában itt szokták ünnepelni a munkáikat a döntéshozók, de a tavalyi évben végigüvöltötte ezt a megbeszélést, amiért elvesztették a fókuszt. Ezért is van az, hogy Disney téren például a Marvel nagyon kevés filmmel és sorozattal jelentkezik a közeljövőben. Helyette újragondolják a dolgokat, és remélhetőleg egy jó utat terveznek a képregényfilmeknek.”
S, hogy mi jelentette a kisebb kiábrándulás mélypontját?
„Számomra a She Hulk volt az utolsó szög a koporsóban – kezdte Mariházi Ádám. – Az a sorozat nagyon sok ponton nem sikerült. Én nagyon szeretem Hulkot, mint karakter, mert ott van a borzalmasan intelligens professzor, aki megváltja a világot ésszel, és ott van a másik énje, aki egyébként meg egy kordában nem tartható, őrült állat, és bosszantó, hogy amiatt, hogy több női karakter legyen ebben az univerzumban, előveszik ezt. Nem tudnak a nőknek kitalálni egy hasonlóan színvonalas karaktert, ami nem pont ugyanez, nem pont zölddé válik? Volt egy nagyon sikeres férfi karakter, akivel nagyon sok mindenki tudott azonosulni, erre azt mondják: jó, akkor ebből csináljunk nőt. Miért nem egy új karaktert vettek elő?”
Nagy kérdés persze, hogy mi követheti a több éven keresztül elsöprő sikert arató és láthatóan kissé elkopni látszó szuperhőskorszakot. Egyáltalán lehet-e hullámokról beszélni? Hiszen tapasztalataink alapján tudjuk, hogy minden alkalommal, amikor elgyengül egy műfaj, akkor a műalkotók megtalálják bennük a kiaknázatlan lehetőségeket. Így volt ez a westernnel és a kémfilmekkel is. Egy valami viszont egyre nagyobb sikert arat: a Szirmai Gergely által „vibefilmnek” nevezett kategória, amelybe belesorolható például a Dűne vagy Oppenheimer. A látvány miatt pedig ezek a filmek főképp a mozikban hódítanak, ami könnyen elősegítheti a „közösségi vetítések” újbóli felvirágzását.
A teljes beszélgetést, amelyben a szuper- mellett az antihősökről, az utóbbi időszak legsikeresebb produkcióiról, valamint az Oscar-díjról is szó esett, megtalálható YouTube-on, Spotify-on, SoundCloud-on és Apple Podcasten egyaránt.
Sztrik Martin