Már javában tart az idei nyári szünet és a vele járó diákmunka-szezon, a jelentkezések száma ebben az időszakban csúcsosodik ki. Ezzel párhuzamosan a fesztiválok időszaka is beindult, a fiatalok pedig szívesen gyűjtenek ezekre a – nem éppen diákpénztárcára szabott – eseményekre, ami tovább fokozza a diákmunkák iránti érdeklődést. A rövid távú tervek megvalósítása mellett azonban sokkal céltudatosabbak a fiatal generáció tagjai: a pénzkereseten túl, a szakmai tapasztalat szerzése és a pályaválasztási szorongás is a diákmunka-vállalás felé tereli őket. Éppen ezért a 15. életévét betöltött diákok kihasználják annak lehetőségét, hogy az iskolai szünetekben dolgozhatnak, amit sok esetben a szülők munkahelyei teremtenek meg. De a külföldön tanuló diákok is vállalhatnak itthon diákmunkát, ha honosított nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkeznek – hívta fel a figyelmet Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.
A nyárral együtt kitört a fesztiválszezon is, számtalan lehetőség közül választhatnak a bulizni vágyók: július 3-án kezdődik a Balaton Sound, ezt követi július 10-én az EFOTT, július 17-én az East Fest, augusztus 7-én a Sziget Fesztivál, augusztus 22-től Zamárdiban a Strand fesztivál, augusztus 28-tól a SZIN, szeptemberben pedig a BME Napok – csak hogy a nagyobbak közül említsünk párat. Ezeken a fesztiválokon továbbra is nagy arányban vesznek részt a magyar fiatalok, a jegy és italárak, valamint a szállás költségei azonban jelentősen megterheli a fesztiválozók pénztárcáját. Nem meglepő, hogy a nyári diákmunka-vállalás egyik fő motivációi közé tartozik a fesztiválozásra gyűjtés, ugyanakkor a diákok zöme még mindig részben a szüleikre támaszkodik. Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb felmérése rávilágított: 17 éves korig a magyarok 42 százaléka engedné el a fiatalokat egyedül fesztiválozni, és a megkérdezettek több mint fele (58 százalék) vélte úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül.
Ahogy az elsőfesztiválozókat, úgy az „elsődiákdolgozókat” is többszörös impulzus éri: amellett, hogy megismerkednek a munka világával, a pénzügyek terén is fel kell térképezniük a lehetőségeket. „A legtöbben ekkor nyitják meg életük első bankszámláját, kapják meg első fizetésüket, ismerkednek meg a bruttó-nettó jövedelem fogalmával és ilyenkor tudatosodik bennük, hogy mennyit kereshetnek egy-egy munkakörben” – hangsúlyozza Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője. Majd kifejti: a diákmunka órabére továbbra sem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél, ami 2024-ben bruttó 1534 forint óránként, míg a garantált bérminimum bruttó 1874 forint óránként, amit azok kaphatnak, akik középfokú végzettséget (azaz érettségit) vagy szakképzettséget igénylő munkakörben helyezkednek el. Ezt az összeget a 25 év alattiak nettó jövedelemként kapják kézhez az szja-mentességnek köszönhetően.
Az átlag diákmunka-órabérek bruttó 1600-2500 forint között mozognak a 2024-es nyári szezonban, de ennek többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek. Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, amelyek a legkiemelkedőbbek a Mind-Diák adatai szerint: a 25 év alatti diákoknál ez bruttó (ami az ő esetükben nettó) 1 874 és 2 500 Ft/óra közötti sávban mozog. A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb, a 2000-3000 Ft-os órabér, az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 Ft-os vagy afeletti órabér sem. Ezzel ellentétben a könnyű fizikai, egyszerű betanított vagy adminisztratív munkáknál átlagban1600-1900 körüli órabérekre lehet számítani. „Ma már nem olyan nehéz diákként megkeresni például egy Sziget napijegy árát, ami közel 33 ezer forint. Ha például a 25 év alatti fiatal a nyári szünetben két hetet dolgozik heti 40 órában, 1700 Ft-os órabérrel számolva 136 ezer forintot kereshet, amiből már nem csak egy napijegyet tud megvásárolni” – említi példaként Göbl Róbert.
Nem csak rövid távú célokat tűznek ki a diákok
A diákok ugyanakkor nem csak rövid távú terveik megvalósítása miatt vágnak bele egy diákmunkába. „Ugyan erre külön tárgyat nem vezettek be az iskolákban, de ma már a növekvő igénynek köszönhetően egyre több osztályfőnöki órát vagy pályaorientációs napot szerveznek karriertervezés témában. Ezeken az alkalmakon például a Mind-Diák munkatársai végigviszik a diákokat a jelentkezési folyamat lépésein okostelefonjuk segítségével, aminek most nyáron nagy hasznát veszik a gyakorlatban” – árulja el a szövetkezet vezetője. A szövetkezet tapasztalatai szerint azért is övezi nagy érdeklődés az ilyen típusú előadásokat, mert a diákok többségénél nagy stresszfaktort jelent a pályaválasztás. „Az érettségivel és a főiskolai vagy egyetemi vizsgaidőszakkal járó stressz mellett jelen van a »merre-tovább« pályaválasztási szorongás is. Sokan – főleg tizenévesen – még nem tudják felmérni, hogy milyen területen szeretnének hosszú távon elhelyezkedni, ez pedig óriási nyomás a fiatalokon. Ezt próbáljuk csökkenteni gyakorlati tanácsadásokkal, melyeken a diákok is feltehetik a kérdéseiket, és nagy örömmel tapasztaljuk (ahogy a tanárok is), hogy milyen aktívan élnek ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozza a szakértő.
Majd hozzáteszi: egy diákmunka során, éles helyzetben a fiatal könnyen felismerheti az erősségeit és a fejlesztendő készségeit, ami ad egy igazodási pontot a karriertervezésben. A szakértő szerint az első lépés az ehhez vezető úton a tájékozódás: mik a lehetőségek? Hogyan állítsunk össze egy vonzó önéletrajzot? Göbl Róbert szerint nem árt közvetlenül az iskolaszövetkezetnél tájékozódni a témában, ahol önéletrajz-tanácsadással is támogatják a fiatalokat. Emellett, fontos tudni, hogy ha a diák külföldön folytatja a tanulmányait, a szünidőben hazatérve továbbra is vállalhat diákmunkát Magyarországon, ha honosított nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezik. „Azzal számolni kell, hogy csak a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) vállalhatnak – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatók tehát nem dolgozhatnak diákként, csak főállású státuszban” – hívja fel a figyelmet Göbl Róbert.
A 18 év alattiaknak a szüleik munkahelyén is biztosíthatnak diákmunkát
Iskolai szünetekben a 15. életévét betöltött diák is dolgozhat, aki pedig már betöltötte a 16. életévét és nappali tagozaton tanul, tanév közben is bármikor vállalhat diákmunkát, de 18 évnél fiatalabb korú gyermekek munkavégzése esetén szükség van a szülő hozzájárulására. Göbl Róbert szerint kifejezetten hasznos, ha egy tinédzser 15-16 éves korától kezdve, fokozatosan kapcsolódik be a munka világába: először csak nyáron egy-egy hónapot, később pedig akár évközben is egy-egy délutánt, ahogy a tanulmányai engedik. A Mind-Diák Szövetkezet vezetője kiemelte: a 18 év alattiaknak szóló diákmunkákból ugyan kevesebb van, és nyáron ezeket különösen gyorsan betöltik, de azzal még sokan nincsenek tisztában, hogy maguk a szülők is megteremthetik erre a lehetőséget.
Ha a munkáltatók nyitottak arra, hogy a nyári szünidőre diákmunkát kínáljanak a saját dolgozóik gyermekeinek, abban az esetben leginkább a szabadságolások miatt szükséges helyettesítések megoldására, ahol egyszerűbb projektekbe vagy a könnyen betanítható adminisztratív folyamatokba, kisegítői feladatokba vonják be a diákokat. „Ha a szülő munkaadója szerződést köt a diákszövetkezettel, megkaphatja azokat a kedvezményeket, melyeket kizárólag a diákszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok után járnak: nem kell sem fizetett szabadságot, sem munkaszüneti napokat, sem betegszabadságot fizetni, csak a ledolgozott órákat, és teljes szocho-mentességet élvezhet. Ezzel tehát jól járhat a foglalkoztató is, hiszen jelentősen kedvezőbb keretek között dolgoztathatja a fiatalokat, miközben támogathatja a szabadságolások miatt leterhelt csapatait” – zárja végül gondolatait Göbl Róbert.