Továbbra is növekedéssel terveznek a hazai vállalkozások az árbevételük és nyereségük változását illetően: a bevételeknél 6,6, a profitnál 3,2 százalékos bővüléssel kalkulálnak a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményei alapján. Ezek a várakozások azonban egy két éve tartó, lassan, de zsugorodó trendet mutatnak, amit az infláció és a keresletcsökkenés okoz.
Kitart a vállalkozások optimizmusa, ami a pénzügyeket illeti, továbbra is növekedést várnak az árbevételüket és a nyereségüket illetően. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő 12 hónapos várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján a teljes kkv szektort tekintve 6,6 százalékos bevételnövekedéssel és 3,2 százalékos profitbővüléssel számolnak a cégek.
„Ezek a várakozások kedvezőek abból a szempontból, hogy továbbra is növekedésben gondolkodnak a vállalkozások. Ezt a képet azonban árnyalja, hogy a várható nyereség alatta marad a jelenlegi inflációnak, ami júniusban 3,7 százalékra mérséklődött. Másrészt az is jól látható, hogy a pénzügyi várakozások egy kétéve tartó lassú csökkenést mutatnak” – számolt be Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője a legfrissebb eredményekről.
A zsugorodó pénzügyi várakozások leginkább annak tudhatók be, hogy egyre több cég számára jelent nehézséget a keresletcsökkenés. Jelenleg a vállalkozások 29 százaléka jelezte ezt, ami az első negyedévi 24 százalékos arányhoz képest nem egy jelentős ugrás. Ha azonban a két évvel ezelőtti eredményeket nézzük (9%), akkor jól látható, hogy gyakorlatilag megháromszorozódott az ezzel küzdő cégek aránya.
Emellett a vállalkozások működését akadályozó tényezők rangsorában továbbra is az első helyen tartja magát az infláció. Igaz, a jelenlegi 31 százalékos arány egyértelmű javulás az előző negyedév 37 százalékos értékéhez képest. „A fogyasztói árak emelkedése jelentősen lelassult, gyakorlatilag visszaállt a covid előtti szintre. Mindez azonban a cégek számára három oldalról is problémát okoz: a megemelkedett beszerzési költségek és az inflációt követő béremelkedés extra kiadást jelent, miközben a fogyasztói árakba már csak mérsékelten tudják beépíteni ezeket a plusz kiadásokat” – elemezte a várakozásokat a kkv vezető.
