A friss adatok megerősítik, hogy a magyarok ugyan óvatosan vásárolnak, de a korábbihoz képest őrült ütemben veszik fel a hiteleket. Ezzel a növekedéssel Európa élmezőnyében vagyunk, lakáshitelből kétszer annyi fogy, mint tavaly - derül ki a Bank360.hu elemzéséből. A vállalati hitelezés viszont a földbe állt, a szerződések értéke stagnál.
Nagyon erős második negyedévet zártak a hazai bankok a lakossági hitelekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent felmérésének adatai szerint. A háztartások hitelei három hónap alatt mintegy 281 milliárd forinttal bővültek a folyósítások és törlesztések egyenlegeként. Ezzel a hitelállomány éves növekedési üteme 6,0 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 4,2 százalékról. Ez az MNB szerint olyan gyors ütemű bővülés, hogy a hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban az első negyedben helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütem felett alakult (4,2 százalék).
Bejött a CSOK Plusz és a THM-plafon a lakáshitelpiacon
A lakossági új hitelszerződések összege a második negyedévben 731 milliárd forint lett, 76 százalékkal több, mint 2023 ugyanezen időszakában. Igaz viszont az is, hogy tavaly a magas kamatoknak miatt a lakáshitelek csúnyán visszaestek. Az idén azonban fordult a kocka, és lakáshitelekből 167 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly. A személyi kölcsönök azonban már tavaly is jól mentek, az idén mégis 55 százalékkal nőtt a folyósítás.
A második negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma az állományhoz képest visszafogottabb mértékben, 57 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Vagyis a hitelezés jelentős növekedésében a megemelkedett kölcsönösszegek játszottak döntő szerepet: míg 2023. júniusban 11,3 millió forint volt alakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. júniusban már 18,4 millió forintot vettek fel az ügyfelek.
Ehhez hozzájárult az év elején indult CSOK Plusz program korábbinál jóval magasabb maximális összege is. 2024 második negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki, míg egy évvel korábban ez az arány 20 százalék volt.
Könnyebben adnak a bankok kölcsönt
2024 júniusában a bankok átlagosan 6,4 százalékos kamattal (THM: 6,7 százalék) nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,6 százalékot tett ki. A második negyedévben szerződött piaci alapú lakáshitelek 96 százalékát nyújtották a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel.
A jegybank Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2024 második negyedévében a pénzintézetek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek esetében is lazítottak az árjellegű feltételeiken, vagyis olcsóbbak lettek a hitelek. Az év hátralévő részében pedig arra számítanak, hogy fedezetlen hitelek (például a személyi kölcsönök) iránt tovább fokozódik majd a kereslet, a lakáshiteleknél viszont már nem várnak további élénkülést.
Csak a nagyvállalatoknak kell a bankok pénze
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállománya 313 milliárd forinttal bővült 2024 második negyedévében, ezzel az éves növekedés az előző negyedév végi 2,5 százalékról 3,9 százalékra gyorsult június végére. Előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 9 százalékkal bővült, míg a kkv szektor hitelállománya stagnált. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és meghaladja a visegrádi országokban megfigyelt átlagos mértéket (1,7 százalék).
A 2024 második negyedévében kihelyezett 1072 milliárd forint értékű új vállalati hitel mindössze 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának a hitelprogramok felfutásával jellemezhető magas adatától. Ez azonban a legnagyobb cégek óriáshiteleinek volt köszönhető. Az MNB jelentése szerint ugyanis az új vállalati hitelek csaknem fele egyedi, 5 milliárd forintnál nagyobb ügyletekből származott.
A támogatott vállalati hitelek aránya a második negyedévben már csak 20 százalék volt, holott egy évvel ezelőtt még 49 százalék volt ezek aránya. Ennek tudható be az is, hogy a kkv-hitelezés visszaesett, hiszen ezek a cégek leginkább olyan támogatott kölcsönöket vennének fel, mint a Széchenyi Hitelek. 2023 második negyedévében a kkv-hitelek csaknem kétharmada még támogatott volt, az idén már csak 37 százalék volt a támogatott hitelek aránya. A piaci kamatú kkv-hitel pedig drága, a kisebb összegű forinthiteleknél 10,2 százalékos, a nagyobbaknál 9,8 százalékos átlagos kamatot mért az MNB.
Nem véletlen, hogy a vállalatok főleg a devizahiteleket keresik az idén, és a bankok arra számítanak, hogy ez a következő negyedévekben is így lesz. Ha azonban az általános kamatkörnyezet kedvezőbbé válik, akkor a forinthitelek is kapósabbak lehetnek a magyar cégek körében a Bank360.hu szakértői szerint.