Életünk egyik legnagyobb hosszú távú döntése az otthonteremtési célú ingatlanvásárlás. Éppen emiatt rendkívül fontos, hogy alapos, átgondolt döntést hozzunk, különösen, ha a vásárláshoz banki finanszírozásra is szükség van. A Credipass szakértői azokra a fő szempontokra hívták fel a figyelmet, melyeket mindenképp célszerű figyelembe venni az ingatlankeresést és a hitelfelvételt megelőzően is.
Saját forrásaink, önerőnk felmérése, háztartásunk rendszeres pénzmozgásai és ezek által az optimális ingatlan vételár meghatározása – ezek mind olyan előzetesen átgondolandó és felmérhető tényezők, amelyeket a pénzügyi szakértők javaslata szerint érdemes mérlegelni abban az esetben, ha hitelfelvétel előtt állunk.
„Amennyiben banki finanszírozásra is szükség van az új otthon megvásárlásához, először is érdemes áttekinteni, hogy összesen mennyi megtakarítás, milyen pénzügyi forrás áll rendelkezésre – ideértve a rövidebb-hosszabb távú befektetéseket is, legyen az kötvény vagy részvény, illetve a devizában vagy bankbetétben tartalékolt összegeket, lakástakarékot, megtakarításos életbiztosítást is.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „Minden pénzügyi forrást számításba kell venni, hogy pontosan felmérhető legyen az anyagi helyzet és érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a meglévő tőkéhez mennyi idő alatt és milyen költségek felszámítása mellett lehet hozzájutni.” – tette hozzá.
Az ingatlanvásárlásra fordítandó önerő megtervezésénél két további szempont is felmerül: semmi esetre sem érdemes a teljes vagyont ingatlanvásárlásra költeni. A szakértő tanácsa, hogy maradjon tartalék a váratlan, nagyobb kiadásokra, az előre nem tervezhető élethelyzetekre (ez általában legalább 6 havi megélhetéshez szükséges összeget jelent, ezt javasolt félretenni).
„Nem csak és kizárólag a lakás vételárára kell a pénzügyi hátteret biztosítani, mert a vétellel összefüggően egyéb kiadások is felmerülhetnek. Ilyen lehet pl. a vagyonszerzési illeték, az ügyvédi díj, az ingatlan berendezésének, esetleges felújításának költsége, de gondolni kell a hitelfelvétel induló díjaira is.” – mondta el a szakember.
A második tanács: meg kell határozni, hogy mekkora törlesztőrészlet fér bele a háztartás költségvetésébe. Miután meghatározásra került, hogy nagyjából mekkora saját erő fordítható az ingatlanvásárlásra, következhet a rendszeres bevételek és kiadások felmérése. A Credipass szakértői szerint, érdemes végigvenni, hogy mekkora havi jövedelemmel rendelkezik a háztartás, illetve mennyi fix kiadás van, ami minden hónapban felmerül (pl. rezsi költségek, élelmiszer, meglévő hitelek törlesztése stb.) Sokan vezetnek folyamatos költségvetést a havi pénzmozgásokról, ezáltal könnyebben átlátható és jobban követhető, hogy általában mekkora az az összeg, ami a hónap végén megmarad. Érdemes ráhagyással számolni, mert nem létezik olyan háztartás, ahol minden hónapban pontosan ugyanannyi a költés. Éppen ezért nagyon alaposan át kell gondolni, hogy milyen nagyságrend legyen az a havi plusz teher, amit a hitel törlesztésére fordíthat az ügyfél. Az albérletből költözők ebből a szempontból könnyebb helyzetben vannak, mert az albérleti díjat eddig is fizetni kellett, így egy hasonló összegű törlesztőrészlettel nem nagyon lehet mellé lőni.
Ezután jöhet az optimális ingatlan vételár meghatározása: a következő lépésben azt kell kideríteni, hogy a háztartás által vállalhatónak érzett havi törlesztőrészlet mekkora hitelösszeg felvételét jelentheti. Internetes kalkulátorok segítségével ez a laikusok számára is könnyedén elérhető, de ezen a ponton már érdemesebb pénzügyi szakértőhöz fordulni.
„Ha sikerült meghatározni az önerőt és a tervezett hitel összegét is, akkor megvan a tervezett vételár. A pénzügyi szakértő legfontosabb szerepe ezen a ponton, hogy az ügyfél elképzeléseinek realitását ellenőrizze. A banki szabályok ismeretében a szakértő megerősítést tud adni arról, hogy az ügyfél által kigondolt törlesztés vállalása működőképes lehet-e, várhatóan megkapja-e azt a hitelösszeget, amit szeretne. Ezen kívül azt is megnézi, hogy van-e olyan állami támogatás, amire esetleg jogosult lehet a hitelfelvevő, ezáltal tovább növelve az önerő mértékét, illetve szakértői segítséggel olyan egyedi lakáshitel kamatokhoz is hozzáférhet az ügyfél, amelyek más módon nem lennének elérhetőek.” – mondta el Fülöp Krisztián.
Ezek után jöhet a legjobb része a folyamatnak: az ideális ingatlan felkutatása. Itt nem árt előre meghatározni, hogy hol helyezkedjen el, milyen állapotú és mekkora legyen az ingatlan. Fontos megnézni azt is, hogy milyen a választott környék infrastruktúrája, közlekedése, a szükséges szolgáltatások közelsége, mint például bevásárlási lehetőség, iskola, óvoda, orvosi ellátás. A tervezett hitelfelvétel miatt gondolni kell a banki elvárásokra is, ugyanis nem minden ingatlant fogadnak el fedezetként, illetve, ha állami támogatás is szóba jöhet, akkor még a jogszabály által meghatározott minimum négyzetméterekre is ügyelni kell. Fontos, hogy az ingatlan komfortos, lakhatásra a jelenlegi állapotában is alkalmas és jogilag rendezett legyen, vagyis stimmeljenek a földhivatalnál szereplő adatok a valósággal. Kétség vagy felmerülő kérdés esetén a pénzügyi szakértők nyújthatnak választ, valamint rajtuk keresztül lehetőség van előzetes banki értékelést is kérni, hogy biztosra menjen az ügyfél, mielőtt évekre elkötelezi magát.