Először készített az Európai Unió zenei piacára fókuszáló jelentést a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI. A dokumentum megállapítja: az unió zenei hangfelvételekből származó éves bevétele tavaly meghaladta Japán, az Egyesült Királyság és Kína adatait is.
Az EU zenei hangfelvételekből származó éves bevétele 2023-ban 5,2 milliárd euró volt, Japán esetében ez a szám 2,5 milliárd euró, az Egyesült Királyságban 1,7 milliárd euró, Kínában pedig 1,3 milliárd eurónak megfelelő összeg volt – írja az MTI az IFPI Music in the EU: A Global Opportunity (Zene az EU-ban: egy globális lehetőség) című kiadványa alapján. A tavalyi uniós zeneiipari bevétel inflációval kiigazított adata ugyanakkor csak 61 százalékát érte el a 2001-es szintnek, ami az iparág bevételi csúcsát hozta.
A jelentés azt vizsgálta, hogy a lemezkiadók munkája és befektetései hogyan viszik sikerre az európai zeneipar szereplőit belföldön és nemzetközi szinten. A kiadvány betekintést nyújt a kihívásokba és lehetőségekbe, reflektál a világ más régióiban tapasztalható gyors növekedésre és fejlődésre, és bemutatja azt is, hogy az EU döntéshozói miként segíthetnek a zenei piacnak egy kedvező jövő elérésében a mostani sorsfordító időszakban.
Mint a jelentésben olvasható, a lemezkiadók befektetései hozzájárulnak az EU GDP-jéhez. A hangfelvétel-kiadók által közvetlenül megtermelt vagy befektetett minden egyes euró további 1,80 euró GDP-hozzájárulást eredményez a zenei ágazat értékláncának más részein.
Az európai helyi művészek sikeresebbek a saját területükön, mint más régiók művészei a saját piacukon. Ezzel együtt a 22 uniós piacon, ahol az IFPI éves slágerlista adatokat gyűjt, a top 10-es kislemezek átlagosan 60 százaléka hazai előadóktól származott, szemben az EU-n kívüli piacokon elért 47 százalékkal. A nemzetközi top 10-es kislemezek között az észak-amerikai előadók vezetnek (például Miley Cyrus vagy Taylor Swift), de a latin- és közép-amerikai előadók is jól teljesítenek.
Mint írták, meg kell előzni minden olyan nemzeti kezdeményezést, amely veszélyeztetné az egységes európai digitális piac működését, valamint a zeneipar növekedési és fejlődési képességét. Kiemeli a dokumentum, hogy az MI-vel foglalkozó vállalatokat meg kell gátolni abban, hogy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat jogosulatlanul dolgozzanak és használjanak fel.
