Bár 2024 első háromnegyede mind az átadott új lakások mennyiségében, mind a kiváltott építési engedélyek számában alulmúlta a múlt év hasonló időszakának teljesítményét, a KSH július-szeptemberi adatai már előrevetítik a fordulatot. Így az új engedélyek alapján építeni tervezett lakások idei volumene akár el is érheti a tavalyit.
Idén már többnyire jó hírek érkeztek a lakáspiac élénküléséről, ám az építési statisztika egyelőre kilóg ezek sorából. A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az első háromnegyed évben 19 százalékkal kevesebb (8 709) otthont adtak át, mint egy esztendővel korábban, a bejelentett új építések száma (14 551) pedig 2,3 százalékkal maradt el a korábbitól. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez a disszonancia szinte törvényszerű, mivel a piac élénkülése rendszerint csak sorban, egymás után javítja az egyes mutatókat. A növekvő forgalom húzza maga után az árakat, amire aztán sorban indulnak a kínálatbővítő beruházások, ám a lakásépítési folyamat tehetetlensége miatt legutoljára az átadott lakások számában mutatkozik meg a fordulat. Ez 2024 harmadik negyedévében odáig jutott, hogy az új építési engedélyek száma összességében már nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ennek a 39 százalékos bővülésnek a zömét a főváros adta, ahol az építési kedv a korábbi kétszeresénél is magasabbra szökött (+116%), s ugyancsak átlag felett nőtt a falvakban (+66%). Ezzel szemben a megyei jogú városokban az idei III. negyedév is gyengébb volt (-15%) még az egy évvel korábbinál, és az egyéb városok növekedése is szerénynek (+7%) mutatkozott.
A befejezett új lakásokat tekintve még július-szeptemberben sem látszott a fordulat, az ekkor átadott összesen 2 682 otthon – igazodva a korábbi negyedévek trendjéhez – még mindig 22 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának teljesítményét. 2024 első három negyedévében az éves alapon számolt visszaesés viszonylag egyenletesen oszlott meg Budapest (-15%), a megyei jogú városok (-15%), az egyéb városok (-30%) valamint a községek (-16%) között. A régiókat is rendre az átadott otthonok számának csökkenése jellemezte, érdemi növekedés egyedül a Dél-Alföldön volt, ahol 16 százalékos bővülést regisztráltak. Erre az időszakra általánosságban jellemző volt a befektetők aktivitásának csökkenése. Ezt jelzi az is, hogy a vállalkozások által létrehozott új otthonok aránya – egy esztendő alatt – 61 százalékról 58 százalékra változott. Ezzel párhuzamosan az értékesítési céllal épült lakások részaránya is mérséklődött, a korábban jellemző 60 százalékról 57-re.
A kisebb, gyakran csak az építtető lakhatását szolgáló projektek súlyának növekedése egyelőre még az idén megkezdett beruházások között is megmutatkozik. Míg egylakásos építkezésből – az előző évinél – 14 százalékkal többet indítottak, nagyobb házakban 18 százalékkal kevesebb új otthont terveztek. Ez harmonizál azzal is, hogy az építési kedv az év első három negyedévében fordított kapcsolatot mutatott a települések nagyságával. A fővárosban a múlt évihez képest 34 százalékkal csökkent az engedélyezett lakásépítések száma, ezzel szemben a megyei jogúakban 7 százalékos, a kisebb városokban pedig 15 százalékos volt a növekedés, míg a községekben a 20 százalékot is megközelítette.
Az első két negyedévet is figyelembe vevő összegzés azonban azt elfedi, hogy a harmadik már számottevő növekedést mutatott. Ez az előző negyedévhez képest országosan 25 százalékkal több új építést jelentett, a fővárosban pedig a 180 százalékot is elérte ez a növekedés.
Az elemző szerint van rá esély, hogy az idén kiadott építési engedélyek száma az év végére elérheti a tavalyi szintet. Jelenleg megvannak az ehhez szükséges hajtóerők. Az új lakások iránti kereslet élénk, s tapasztalat szerint a piacra kerülők eladása nem okoz nagy nehézséget a beruházók számára annak ellenére sem, hogy az új lakások ára folyamatosan növekszik. Ezek mellett több olyan körülmény is látszik, ami tovább fokozhatja a nagyobb beruházók építési kedvét. Ilyen az ugyan már korábban beharangozott, de az adótörvénycsomagba még csak most beépített módosítás, ami a lakásépítés 5 százalékos, kedvezményes áfájának alkalmazását újabb évekre, egészen 2030-ig alkalmazhatóan terjeszti ki. Ugyancsak a vállalkozók nagyobb projektjeit segítheti, hogy a kormány októbertől újabb kilenc – öt budapesti, két debreceni, egy-egy pécsi és kecskeméti – rozsdaövezeti akcióterületet jelölt ki. Az ezeken a helyszíneken épített lakások után még a kedvezményes áfát is visszaigényelhetik a vevők. Mindezek mellett az is igen inspiráló lehet a beruházásokat most indítók számára, hogy plusz vásárlóerőként számolhatnak az állampapírokból a jövő tavasszal felszabaduló ezermilliárdos forrás bizonyos részével is. Ahogy az elemző emlékeztet: ezek az összegek befektetésként szolgáltak eddig is, így bizonyára hasonló marad a szerepük, az újépítésű lakások piaca pedig kézenfekvő lehetőség a fogadásukra. Ezek a lakások jól tartják, illetve növelik az értéküket, energetikailag korszerűek, rendszerint jó környezetben épülnek, s így kiadásra is kiválóan megfelelhetnek.
