A hasznosításhoz szükséges tudás hiánya, a munkatársak aggályai és ellenállása – ezek a legnagyobb visszatartó erők a tévétársaságok körében a mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán a Caretta Research kutatása szerint. A technológia már ott van a képernyőkön virtuális hírolvasók formájában, és az idei párizsi olimpián is sokat tett a szurkolói élmény javításáért.
Azzal kapcsolatban, hogyan alkalmazzák jelenleg az MI-t, és milyen lehet a jövője a tévézésben, igen hasznos segédlet lehet a TVB Europe és a TV Tech megbízásából a Caretta Research által készített kutatás. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tévétársaságok komoly reményeket fűznek a technológiához, ugyanakkor a bevezetésével igencsak óvatosak.
Sok helyen egyébként már alkalmazzák az MI-t a tévézés világában, igaz, egyelőre főként az irodai háttérfeladatoknál. Ugyanakkor a felmérés során megkérdezettek 85 százaléka véli úgy, hogy idővel jelentős hatása lesz a mesterséges intelligenciának az ágazatra, azonban 35 százalék azoknak az aránya is, akik úgy látják, hogy egyelőre nem igazán lehet látni, hogy hogyan alakítja át a televíziózást.
A válaszok alapján az MI felhasználása ott a leghatékonyabb, ahol az elmúlt években már sikereket értek el vele. Ezek a területek az emberi beszéd szöveggé alakítása és a szoftveralapú feldolgozás automatizálása. A mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán sokat beszélnek arról, hogy munkahelyeket vesz el. Nos, a médiaiparban úgy tűnik, egyelőre nem osztják ezt az aggodalmat, a kutatás során megkérdezettek többsége ugyanis úgy tekint a technológiára, mint egy olyan eszközre, amely segítik az embereket a munkájukban.
Az MI-megoldásokat vásárló tévétársaságok és az alkalmazásokat fejlesztő cégek képviselőinek egyaránt a 61 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre elsősorban a rutinszerű, operatív feladatoknál helyettesítheti az embert, komoly terhet levéve a munkatársak válláról. A technológiát vásárlók mindössze 18 százaléka gondolja úgy, hogy az MI már most is képes komplex, kreatív feladatoknál helyettesíteni vagy hatékonyan segíteni az embereket. Arra a kérdésre, hogy milyen üzleti felhasználási esetekre lesz a legnagyobb hatással, a technológiát megvásárlók 44 százaléka válaszolta, hogy a rövid videók és kiemelt részletek, ajánlók automatizált előállítására, majd 33 százalékkal az összefoglalók és átiratok (beszédből szöveggé alakítás) következik.
Hiányzik a tudás
Az MI alkalmazásában rejlő üzleti lehetőségek kapcsán érdekes, hogy a műsorszolgáltatók 73 százaléka abban bízik, hogy a meglévő médiatechnológiai szállítók a már piacon lévő termékeikbe beépítik a mesterségesintelligencia-funkciókat. A válaszadók 39 százaléka pedig azt szeretné, ha a technológiai cégek kimondottan MI-specifikus termékeket dobnának piacra számukra.
A kutatás során rákérdeztek arra is, hogy mi tartja vissza a tévétársaságokat és az egyéb médiapiaci szereplőket a mesterséges intelligencia bevezetésétől. A leggyakoribb válasz erre az volt, hogy nincs elég ember a cégnél, aki hasznosítani tudná a technológiát, ezt a megkérdezettek 43 százaléka jelezte. A második legnagyobb visszatartó erő, hogy aggódnak az MI-vel szembeni, a munkatársakban meglévő előítéletek miatt, amelyek megakadályozzák a hatékony alkalmazását. „Ami számomra feltűnő, hogy a média- és műsorszolgáltató vállalatok mennyire magabiztosak az MI-technológia bevezetése kapcsán. Az ezt használók nagyon kis hányada tart a mesterséges intelligencia kreatív folyamatra gyakorolt kedvezőtlen hatásaitól, például a kreativitás csökkenésétől vagy a nem megfelelő tartalmak létrehozásától. Valójában az MI-vel kapcsolatos egyik legnagyobb félelem nem újdonság, ez csupán a változástól való ódzkodás, mivel ez a technológia új munkamódszereket és potenciálisan új versenytársakat hoz magával” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Robert Ambrose, a Caretta Research társalapítója.
Sportos lehetőségek
A párizsi olimpia sok szempontból volt különleges, illetve előremutató, és ez igaz arra is, hogy élesben megtapasztalhattuk, mit jelent az MI a sportközvetítések világában. Az esemény során a szurkolói élmény fontos elemei voltak a mesterséges intelligencia segítségével automatikusan elkészített összefoglalók. Ezt a technológiát olyan médiavállalatok használták, mint a France Télévisions és az NBC. Az MI-rendszerek elemezték az élő közvetítéseket és azonosították a kulcsfontosságú pillanatokat, például a gólokat, a rekordokat, és ezekből a mesterséges intelligencia kész összefoglalókat hozott létre, amelyek azonnal elérhetők voltak a nézők számára a mobilalkalmazásokon és a streamingplatformokon. Az NBC elsősorban a mobilos megjelenésekre összpontosított, és a rajongók számára a Your Daily Olympic Recap című, a játékok legjobb pillanatait tartalmazó, mesterséges intelligencia által szerkesztett napi, személyre szabott összefoglalót biztosított.
A neurális hálózatokon alapuló 3D-s sportolói mozgásmodellek a fejlett számítógépes látás technológiájával valós idejű háromdimenziós ábrázolásokat készítettek a versenyzőkről. Ezek a rendszerek nagy felbontású kamerák segítségével különböző szögekből rögzítették a sportolók mozgását, majd a neurális hálózatok feldolgozták az összegyűjtött adatokat, hogy pontos 3D-modelleket hozzanak létre. Így a nézők korábban nem elérhető perspektívákból figyelhették a sportolókat, jobban megérthették a technikájukat és a verseny olyan finom aspektusait is felfedhették, amelyek a hagyományos kamerák számára láthatatlanok voltak. Hasonló megoldásokat ismerünk a futballmérkőzésekről, ahol az esetleges leseknél a visszajátszásban nem a játékosok, hanem azok 3D-s modelljei segítségével mutatják be az adott helyzetet.
Kalocsai Zoltán
Az összeállítás teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
