Még több helyre eljutni az országhatárokon belül és azon kívül – ez lesz a legfontosabb feladat a Partizán számára 2025-ben Gulyás Márton szerint. A csatorna alapítója - aki idén az első lett a hazai digitális piac legmeghatározóbb szakembereit bemutató rangsorunkban -, a lapunknak adott interjúban beszélt többek között a fontosabb mérföldkövekről, a magyar sajtó helyzetéről, és elárulta azt is, hogy dolgozna-e a köztelevízióban.
- Hat éve megy a Partizán, ma leginkább ezzel kapcsolható össze a neved. Amikor elkezdted, gondoltad volna, hogy annyi nézője lesz, mint egy televíziónak?
- Nem. Szerényebb, realistább (?) ambícióm voltak.
- Milyen elképzelésekkel indultál neki?
- Nem voltak kiforrott terveim. Az indulással annyi volt az ambícióm, hogy legyen egy saját platformom, ahol korlátozásmentesen véleményt formálhatok. Ez volt a „Slejm – a torkon ragadt politika” korszaka 2015-ben. Azóta számos váltást megélt a csatorna, így az eredeti ambíció is alaposan megváltozott.
- Gondoltad volna, hogy ekkora befolyásod lesz a médiában?
- Nemhogy nem gondoltam, hanem valójában most sem gondolom. Szkeptikus voltam korábban is ezekkel a listákkal, és ez mostanra sem változott. Befolyása szerintem annak van, aki hatalmi-gazdasági kérdéseket dönt el, vagy azokat meghatározóan alakítani tudja a nyilvánosságon keresztül. Könnyen belátható, hogy 2024 Magyarországán én nem vagyok ilyen. A szabad nyilvánosság ettől még fontos, közösségileg is megvédendő, támogatandó érték: de veszélyes, ha olyan elvárásokat támaszt vele szemben a közvélemény, amelynek nyilvánvalóan nem képes megfelelni.
- Milyen mérföldkövek voltak a Partizán életében?
- Sokféle korszakolást lehetne alkalmazni: van a nyilvánosság, aminek a szemében a 2020-as első lezárás, a Covid-időszak, az első hullám lehetett meghatározó, később a 2022-es választás, megint legújabban talán Magyar Péter első nagyinterjúja. Aztán van az újságírószakmai korszakolás is: a Rablópártok című dokumentumfilmünk és az első szakmai díjak, amelyeket ezzel nyertünk, a nagy életútinterjúk, amikkel visszahoztuk ezt a formátumot a magyar nyilvánosságba, a dokumentumriportjaink és dokumentumfilmjeink (Szenny hullám, Hülye fiatalság stb.) vagy a választási műsoraink. És van a belsős is, de abból több is létezik/létezhet, és még nekünk magunknak is össze kellene ezt raknunk – ez kiváló feladat lesz a 10. évfordulóra! Személyesen, vezetőként az egyik legfontosabb mérföldkő az a pont volt, amikor megszabadultam attól a szorongástól, hogy tudok-e fizetést adni a munkatársaimnak és a kollégáimnak a következő hónapban: ezt nagyjából a működésünk hatodik-hetedik évére értük el. Az a tény, hogy immár második éve rekordszámban kapjuk az egyszázalékos adófelajánlásokat, jótékony hatással volt a tervezhetőségre, valamint az én idegrendszeremre is.
- Voltak olyanok, akikkel eddig nem tudtál interjút készíteni, mert visszautasították a felkérést?
- A magyar kormány tagjait folyamatosan keressük meghívásokkal, a csatorna műsorkínálatában látható, hogy ennek milyen fogadtatása van a részükről. Rajtuk kívül a nemzetközileg ismert, a saját mezőnyükben jelentős személyiségekkel is sokszor nagyságrendekkel könnyebb zöldágra vergődni. Sebaj, mi türelmesek vagyunk, és múlhatatlan nyitottsággal állunk készen fogadni őket, amennyiben végre úgy döntenek, hogy megtisztelik a nézőinket a jelenlétükkel.
- Elmennél egyszer a köztelevízióba dolgozni?
- Az ország szempontjából abszolút kívánatos lenne, hogy a Partizán és más szerkesztőségek-kreátorok tartalmai (akik ezt a munkájuk konzisztens minőségével kiérdemelték) a köztelevíziós büdzsé terhére és a köztelevíziós nyilvánosság számára is hozzáférhetők legyenek. Ilyen helyzet belátható időn belül nem lesz. Nem látom jönni azt a társadalmi – és hangsúlyozottan nem politikai – fordulatot, ami kívánná és kikövetelné a mindenkori hatalomtól az elszámoltatását, és amely megvédené ezt a képzeletbeli intézményt, amikor a hatalom – értelemszerűen a jól felfogott ellenérdekeltsége miatt – el akarja majd vágni annak a képzeletbeli torkát. Ehhez olyan társadalmi jólszervezettség szükségeltetik, amitől egyelőre igen messze vagyunk. Pesszimista nem vagyok, de a hamis illúziókat sem tartom értelmesnek táplálni mindezzel kapcsolatban: a 2010 előtti állapotokat visszaállítani nincs értelme, hiszen abból is nőtt ki minden, ami 2010 óta problémát jelent. Szóval az én szakmai meggyőződésemnek megfelelő köztelevízió társadalmi előfeltételei alapjaiban hiányoznak, ezért (is) kell most és a belátható jövőben a Partizánt csinálni.
- A 2025-ös parlamenti választás előtti év. Mit vársz ettől?
- Fokozódni fog a belpolitikai pezsgés-bugyogás: elönt bennünket a közéleti szmötyi, a formátumosabb és pitiáner aljaskodások egész sora. Komoly feladat vár az újságíró-társadalomra, mert szűrnie kell ezt az egészet annak érdekében, hogy láthatóvá váljon az, ami megismerésre érdemes és fontos. Ezen közben kritikusnak kell maradnia magával, és elviselnie, amikor ezt mások teszik meg vele szemben, akkor is, amikor jelentéktelen (de ettől még hibaszámba menő) apróságokon akad fenn a tisztelt nagyérdemű, mert neki – helyesen! – ehhez bizony joga van. A magyar sajtót még, minden látszattal ellentétben, mozgatják komoly tartalmi és morális fékek, ellensúlyok. Ez azért inkább jó, semmint kártékony körülmény. A magyar sajtó demokratikus – tehát ha keretek között is, de önigazgató, önrendelkező, külső befolyástól mentes, szakmailag elszámoltatható – része amikor nemtetszést vált ki a publikumban, azt sokszor épp azért teszi, mert demokratikusan működik. Teret ad népszerűtlen véleményeknek, kritikáknak, szempontoknak, és bemutatja, hogy a valóság hányféleképpen értelmezhető érvényesen és igazolható módon. Állampolgárként van, hogy ez engem is irritál, de szakmailag meg mást vallani kínos és értelmetlen álláspont lenne.
- Mi lesz számotokra a jövő év legfontosabb feladata?
- Még több helyre eljutni az országhatárokon belül és azon kívül is, és erősíteni a Budapesten túli jelenlétet – ebben óriási tartalékok vannak. Reklámszöveg, de igaz: minél többen válnak rendszeres támogatóinkká a saját felületeinken, minél többen iratkoznak fel a rendszerünkbe, hogy közvetlen kapcsolatban lehessünk velük, annál több lehetőségünk van tervezni és terjeszkedni. A Partizán addig tud működni, ameddig a kiemelkedő nézettségi/hallgatottsági számaink mögött álló széles társadalmi bázis felismeri ezt a lehetőséget és él vele, vagyis mellénk áll, és támogatja a missziónkat feliratkozással, önkéntes munkával és pénzzel.
Kalocsai Magdolna
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
