Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyulnak az emberek világszerte és Magyarországon a mesterséges intelligenciához (AI). Bár a többség bízik abban, hogy az AI nagyobb hatékonyságot fog eredményezni és több szórakozási lehetőséget teremt, de egyelőre nem látjuk, hogy az AI mekkora hatással lesz az egészségünkre, a gazdaságra, ahol élünk, a munkahelyünkre vagy az általános munkaerőpiacra.
A legkevésbé azonban abban bízunk, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz az interneten található dezinformációk mennyiségére. Mindezek mélyén ott lapul néhány meglehetősen húsba vágó csodálkozás és aggodalom. A kutatás szerint a részt vevő országokban tízből hatan valószínűnek tartják, hogy a mesterséges intelligencia a következő öt évben meg fogja változtatni a munkájukat. Tízből majdnem négyen (36%) úgy gondolják, hogy ez a technológia ebben az időszakban ki is váltja majd őket. A generációk között nagyon nagy a különbség: a fiatalok kétszer nagyobb valószínűséggel vélekednek így, mint az idősebbek.
„Látszik, hogy a mesterséges intelligencia általánosságban még nehezebben megfogható, inkább ismeretlen, és ezért sokakban szorongást válthat ki. A kulcs valószínűleg az lesz, hogy az AI-alapú termékek és szolgáltatások az emberek konkrét igényeihez és helyzeteihez igazodnak – ezzel egyszerű és természetes élményt biztosítva számukra. Ha ismerjük az ügyfelet, felismerjük az igényeit és úgy kötjük össze a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, hogy olyan élményt, segítséget adunk az ügyfélnek, amit korábban sehol máshol nem kapott meg, megkönnyítjük mindennapjait, miközben az adatait biztonságosan tároljuk, akkor minden bizonnyal az aggodalmak is csökkennek majd” – kommentálta a felmérést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Jól ismerik a mesterséges intelligenciát a magyarok?
Az Ipsos jelentése szerint a magyarok háromnegyede vallja, hogy jó megértése van arról, mi is az AI. Ezzel Magyarország a 32 vizsgált ország között az élmezőnyben helyezkedik el, míg a 32 ország átlaga e tekintetben 67 százalék. Az is igaz azonban, ha kicsit konkrétabban kérdeztek arra, hogy tudják-e a válaszolók, hogy mely termékek vagy szolgáltatások használnak AI-t, akkor a magyarok 41 százaléka felelt igennel – pont annyian, mint akik nemmel.
Milyen érzéseket vált ki az AI?
A magyarok közel fele izgatottan várja az AI-t használó termékeket és szolgáltatásokat, míg másik felük viszont inkább aggódik miatta. Ez a megosztottság tükrözi a globális trendeket (53% izgatott, 38 % aggódik): bár sokan látják az ebben rejlő lehetőségeket, a potenciális veszélyeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Arra a kérdésre, hogy az AI-t használó szolgáltatások idegesítik-e az embereket, a magyar válaszadók majdnem fele igennel, de majdnem ugyanennyien nemmel feleltek, ami hasonló a német és olasz eredményekhez. Regionális eltérések is megfigyelhetők: míg az angolszász és az európai országok lakói jobbára aggódnak, Ázsiában – Japánt leszámítva – viszont inkább az izgatottság jellemző. Világszinten és Magyarországon is a többség úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciának több előnye, mint hátránya van.
Biztos, hogy megváltoztatja az életünket az AI
Bár egyelőre még kevésbé érzékeljük, hogy mostanáig mennyire változtatta meg életünket a mesterséges intelligencia, de a következő évekre vonatkozóan már kétharmad vélekedik úgy, hogy mély változásokat hoz majd életébe az AI. A többség szinte mindenhol úgy érzi, hogy a következő öt évben a munkáját komolyan megváltoztatja majd az AI (világszerte 60%), de abban már mindenhol jóval kevesebben hisznek, hogy el is veszi a munkahelyét (36%). Magyarországon mindkét kérdésre kevesebben válaszoltak igennel: 45 százalékunk gondolja, hogy megváltozik a munkánk az AI miatt, és mindössze kevesebb, mint a válaszadók negyede gondolja, hogy el is veszi.
Gyorsabban lehet majd ügyeket intézni, és nem veszi el a munkánkat
Azokra a kérdésekre, hogy miben változtatja meg az AI leginkább az életünket a legtöbben azt válaszolták, hogy gyorsabban tudunk majd elvégezni bizonyos feladatokat: mind világszinten, mind Magyarországon 55 százalék gondolta ezt. A következő terület, ahol a legnagyobb változásra számítanak az emberek, a szórakozás. Összességében 51 százaléknyian várják, hogy a következő 3-5 évben jobb szórakozási lehetőségeink lesznek az AI révén. Magyaroroszágon, Svédországban, az Egyesült Államokban és Belgiumban csupán alig négytizednyi válaszoló gondolja így. Némiképp váratlanul, az AI egészségünkre gyakorolt pozitív változásait globálisan csak 38 százalék várja – a magyarok ennél kisebb arányban hisznek ebben: tízből csak hárman, pont ahogy Új-Zélandon, Svájcban vagy Angliában is.
Egyértelműen negatív hatást vár viszont a világ az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásától: 36 százaléknyian gondolják így, többen, mint ahányan kedvező hatásra számítanak. Magyarországon - ahogy az európai országokban és az angolszász országokban is - még borúlátóbbak az emberek: csak negyedük vár kedvező elmozdulást, ellenben 36 százalékuk szerint csak ront a munkaerőpiaci helyzeten az AI.
Nagyon bíznak a magyarok az AI adatvédelmében
A magyar válaszadók majdnem kétharmada bízik abban, hogy az AI-t alkalmazó cégek megfelelően védik adataikat. A felmérésben csak három országban mértek ennél magasabb értéket: Thaiföldön, Indonéziában és Kínában. A világ összességében nem ennyire optimista az adataink védelmét illetően: csupán 47 százalék bízik abban, hogy az AI biztonságosan tudja kezelni azokat, viszont majdnem ugyanennyien bizalmatlanok. A magyarok ellenben nemcsak, hogy megbíznak benne, de azok is kevesen vannak, akik kifejezetten gyanakvóak: mindössze 27 százalék az arányuk. „A személyes adatok biztonságának kérdése különösen fontos, a pénzügyi szektorban rendkívüli jelentőségű, hiszen az emberek pénzéről van szó. A bankszektort az állandó éles verseny és az ügyfelek elvárásainak való folyamatos megfelelés, valamint a rendkívül szigorú szabályozás az elmúlt 15 évben egy nagyon lemaradó és meglehetősen konzervatív iparágból egy, a digitalizációban és innovációban élenjáró szektorrá tette, így minden bizonnyal az itt szerzett tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek alapvetően bíznak abban, hogy a mesterséges intelligencia is jól védi adataikat” – fűzte az eredményekhez Németh Balázs.
Kevésbé elfogult a mesterséges intelligencia, mint az ember
Az AI és az emberek közötti bizalom érdekes kérdés: a magyarok több mint fele bízik abban, hogy a mesterséges intelligencianem lesz elfogult vagy diszkriminatív, míg az emberekkel szembeni bizalom csak 41 százalékos. Ez azt mutatja, hogy sokan az AI-t objektívebbnek és megbízhatóbbnak tartják, mint az emberi döntéshozatalt, bár az AI rendszerek mögött álló algoritmusok esetenként szintén hibázhatnak.
