A KSH januári adatai szerint a fogyasztói árak 1,5 százalékkal nőttek havi szinten. A decemberhez képest bekövetkezett árváltozás miatt a megelőző havi 4,6 százalékról masszívan 5,5 százalékra emelkedett az éves ráta. Az érték jelentősen meghaladta a konszenzust. Kedvezőtlen, hogy a maginfláció havi szinten brutálisan emelkedett, éves összehasonlításban pedig 5,8 százalékra gyorsult.
Ami a részleteket illeti széles bázison történt a drágulás: az élelmiszerárak nőttek havi szinten, 1,9 százalékkal. Nehéz lenne néhány lényeges elemet kiemelni, feldolgozott és feldolgozatlan termékek árai egyaránt meglódultak januárban. A jármű-üzemanyagárak 2,7 százalékos havi drágulása lényegében a vártnak megfelelő volt, mint ahogyan a ruházati cikkek 2,9 százalékos szezonális árcsökkenése is. A tartós cikkek 0,7 százalékkal nőttek. A perzisztens szolgáltatások árai átlagosan érdemben 2,2 százalékkal lettek magasabbak, ezen belül kiemelkedő a telekommunikációs szolgáltatások korrekciója, ahol az októberi akció végét jelenthettük az első hónapban, továbbá a postai szolgáltatások. A háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7%-kal. Az elmúlt hónapokban tapasztalt, a korábbinál hidegebb időjárás következtében realizált masszív energiafogyasztás-bővülés lecsapódott az árakban.
„A headline inflációs szám az idei évben a jegybanki célsávon kívül maradhat. Az infláció további alakulása szempontjából kedvezőtlen hír a szolgáltatás-infláció újbóli emelkedése, amitől leginkább várható lenne az elején a dezinfláció újraindulása. Emellett az élénkülő fogyasztás ismét teret engedhet az átárazásoknak. Ezek eredményeként az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzésünket revideálni fogjuk felfelé. Az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövidtávon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására” - mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
