Az okos turizmus korszakában, már csak kevés ideig használhatunk kőkorszaki módszereket, ezért a Balatoni Turizmus Szövetség arra kéri az önkormányzatok döntéshozóit, hogy jelöljék ki azokat a helyi szakembereket, akinek „kötelezően” ott kellene lenniük azokon a szakmai rendezvényeken, ahol az okos turizmus témaköre is szóba kerül – írja közleményében a szövetség.
A balatoni turisták egyre okosabbak, a szolgáltatók azonban sok esetben még kőkorszaki eszközökkel próbálják ide csalogatni a turistákat. Erre az ellentétre próbálja felhívni a figyelmet az idei Utazás+ Nemzetközi Turisztikai Kiállítás néhány programja is, amelyek az okos turizmus lehetőségeit állítják középpontba. Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint az okos turizmus kérdésével nemcsak azoknak érdemes foglalkozni, akik nyáron a Balatonra szeretnének jönni, hanem azoknak is, akik inspirálódni akarnak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne vállalkozásukat XXI. századivá tenni annak érdekében, hogy nagyobb bevételekre tegyenek szert. A kérdéssel mindenkinek ajánlott foglalkozni, főként azoknak, akik több lángost, fagylaltot, vagy akár belépőjegyet akarnak eladni a régióban. Az ilyen események látogatása „kötelező” volna minden önkormányzati döntéshozónak is, akik a turizmusért felelnek egy-egy településen – fűzte hozzá.
Sokan persze azért nem jönnek el egy ilyen eseményre, mert idegenkednek minden olyan megoldástól, amelyekben számok, adatok, statisztikák dominálnak. Mindez persze csak addig lehet alibi a tétlenségben, míg más, az újdonságokra fogékony desztinációk oly mértékben elhúznak mellettünk, hogy valóban kőkorszakinak tűnik majd a régió kínálata. – fogalmaznak a közleményben, előrevetítve: ha a jövőben ilyen lesz a Balaton, sokan elpártolhatnak attól, hogy itt pihenjenek. Főként a fiatalabbak érdeklődése csökkenhet.
Az Y-generáció még csak-csak elfogadja, ha egy régióban kőkörszakiak a technológiai lehetőségek. A fiatalabb generációk, mint a Z-nemzedék (1995 és 2012 között születettek ) már kritikusan viszonyulnak az ilyen szolgáltatások felé. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy az alfa-generáció (2013 és a 2020 között született) tagjai, már nem is tudják majd értelmezni a régimódi megoldásokat és el fogják várni a modern, digitális szolgáltatásokat. Éppen ezért a Balatonnak sürgősen fel kell zárkóznia a legújabb trendekhez és okos turisztikai megoldásokat kell bevezetnie. Ez nem csupán a vendégek elégedettségét növeli, hanem a régió versenyképességét is javítja, biztosítva a Balaton hosszú távú sikerét a turizmus piacán – állapították meg.
Éskovács Péter, a szervezet PR- tanácsadója szerint: szerencsére sok jó példa van már arra, hogyan is lehet kiszolgálni azoknak az „okos turistáknak” az igényeit, akik nem idegenkednek a modern megoldásoktól. Az ilyen intelligens turisztikai technológiák nemcsak megkönnyítik, de olcsóbbá is tehetik az utazás előkészítését azoknak, akik már használják a XXI. század technológiáit.
A legjobb példa a BalatonBike rendszere, ahol az okostelefonunk segítségével útvonalakat tervezhetünk, de arra is van mód, hogy házhoz rendeljük egy kerékpárt, vagy esetleg megnézzük, milyen éttermek vannak nyitva a régióban. Rengeteg szállodai foglalórendszer, autókölcsönzést, színházi jegyvásárlást és sok más utazási szolgáltatást támogató platform is létezik, amelynek segítségével a legjobb áron vásárolhatnak a turisták.
Azok a szolgáltatók, akik ezeken jelen vannak, jóval több vendéget érhetnek el, mint azok, akik abban bíznak, hogy elegendő az, ha a helyi kultúrház honlapjára teszik fel rendezvényeikkel kapcsolatos ajánlataikat. Fekete Tamás szerint azok, akik nem foglalkoznak az említett okos megoldásokkal, azok még az ingyenes digitális platformok területén is idegenül mozognak. Ők azok, akik még az ingyenes Google cégprofiljukat sem gondozzák rendesen, pedig ennek optimalizálásával jobb pozícióba kerülhetnének a keresőkben és a térképeken, ami akár bevételeket is hozhatna – jelentette ki.
A szövetség vezetője szerint az adatvezérelt okos megoldások alkalmazása nemcsak a turisták számára előnyös, hanem a balatoni települések és vállalkozások számára is. Ezek a technológiák segíthetnek a hatékonyság növelésében, a költségek csökkentésében.
Jó példa erre Dubrovnik idegenforgalmi központja, amely például átláthatóságot nyújt a vállalkozók számára azzal kapcsolatban, hány ember tartózkodik a városban.
Itt figyelik a látogatók áramlását is. A városi hivatal ezzel kapcsolatos információi alapján intelligensebb és megalapozottabb döntéseket hozhatnak a helyi éttermek, szobakiadók, hajós társaságok is. Másik kiváló példa Valencia városa, ahol az úgynevezett Turizmus Intelligencia Rendszert működtetik, amelynek keretén belül a település részletes betekintést enged a városturizmus iparának ajánlataiba. A TIR folyamatosan frissül, a partnereknek és az érdekelteknek egyaránt lehetősége nyílik arra, hogy hatékonyabbá tegyék a rendszereiket és a rájuk vonatkozó adatok alapján felkészülhessenek az esetleges forgalmi változásokra.
A valenciai rendszerhez hasonló megoldásokból még olyan előrejelzéseket is lehet prognosztizálni, amelyek segítik a vendéglátósokat abban, hogy a szállodai vagy az Airbnb-foglalások alapján megtervezzék azt, hány menüt kell lefőzniük, vagy kell e plusz személyzetet behívniuk egy-egy időszakban – fejtegették.
Az adatvezérelt turisztikai megoldások kiértékelésekor nem szabad kizárólag az informatikusokra hagyatkozni. Ők ugyan értenek az adatok gyűjtéséhez, tárolásához és elemzéséhez, de nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a mélyreható ismeretekkel, amelyek szükségesek az adatok kontextusba helyezéséhez és a megfelelő következtetések levonásához. Éppen ezért elengedhetetlen az együttműködés más szakemberekkel.
Fontos, hogy az adatokat mindig egyeztessék turisztikai szakértőkkel, hiszen ők ismerik az utazási trendeket, a látogatói igényeket és a piaci dinamikát. Ők segíthetnek az adatok értelmezésében és a turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztésében is. Nagyon fontos, hogy marketing- és PR-szakemberekkel, újságírókkal is együtt dolgozzanak a települések. Ők azok a tanácsadók, akik segíthetnek az adatok alapján célzott marketingkampányok kidolgozásában, a turisztikai desztinációk népszerűsítésében. Van olyan desztináció, ahol szociológusokkal és pszichológusokkal is megvitatják az adatokat, ők azok, akik segíthetnek megérteni a látogatók viselkedését, motivációit és preferenciáit. Ezáltal jobban lehet személyre szabni a turisztikai élményeket.
Ma már elengedhetetlen az is, hogy hosszabb távon környezetvédelmi szakemberekkel is megvitassák az adatokat, nekik köszönhetően fenntarthatóbb turisztikai megoldások születhetnek a környezet védelmében – sorolták.
Fekete Tamás szerint e felsorolás jól bizonyítja, hogy az intelligens technikai megoldásokon alapuló turizmus egyik pillére maga az adat, de a másik az együttműködés, a kooperáció. Szerinte a turizmusban nem az sikeres, aki az információt pusztán birtokolja, hanem az, aki megosztja azt és együttműködik másokkal.
