A várt kisebb lassulással szemben tovább emelkedett az infláció februárban a KSH közzétett adatai szerint. A fogyasztói árak havi szinten 0,8 százalékkal nőttek, az éves inflációs mutató így 5,6 százalék lett a januári – szintén a vártnál magasabb - 5,5 százalék után. A tényadat meghaladta mind a mi 5,2 százalékos várakozásunkat, mind az 5,3 százalék körüli piaci konszenzust. Különösen kedvezőtlen optikájú, hogy a maginfláció a teljes inflációs mutatónál is gyorsabban emelkedett, 6,2 százalékra a januári 5,8 százalékról, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban.
„Februárban folytatódott az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten 1,2 százalékos, éves összehasonlításban pedig 7,1 százalékos inflációt mért a KSH. Az élelmiszerek esetében várható volt a további havi drágulás, a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében” - mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal került többe, mint januárban. Az év eleji átárazások úgy tűnik, intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében, tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat.
Havi szinten egyrészt a jármű-üzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését, melyeknek árai a várttal összhangban 0,9 százalékkal csökkentek februárban, illetve a ruházati cikket inflációjának alakulását a negatív szezonhatás támogatta. A háztartási energia a januárinál már mérsékeltebben drágult, 0,2 százalékkal havi szinten.
„A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után. Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall. Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé” - mutatott rá Nyeste Orsolya.
