A Business Lounge legfrissebb adásában ismét a mesterséges intelligencia volt a fő téma, azonban két szempontból is megközelítette azt a két vendég, Lunczner Ádám, az IAB elnöke, valamint Weiler Péter képzőművész.
Az elmúlt évek digitális reklámköltéseit megnézve azt látjuk, hogy a hirdetők többet költenek online mint offline hirdetésekre, valamint az erre fordított pénz ⅔-a globális szereplőkhöz, ⅓-a pedig hazai szereplőkhöz megy. Lunczer Ádám arról beszélt, hogy egyikben sem vár változást az idei évben. De vajon milyen az aránya a direkt hirdetéseknek és a natív PR hirdetéseknek? „Teljesen más kampánymixről és digitális hirdetési megoldásokról beszélünk akkor, amikor bevezető kampányról, egy ismeretlen márkáról van szó, és megint másról, ha valaki egy nagyon ismert márkával rendelkezik”.
Az MI előretörése a Google-keresések számában is okozott csökkenést, például ilyen a ChatGPT Search fejlesztése, ami “a vásárlói döntés pedig korábbi fázisában lévő felhasználókat ér el”. Felmerült a podcast epizódban az a kérdés is, hogy érdemes-e generációnként külön foglalkozni azzal, hogy kiket milyen arányban érint ez a fajta felhasználói gondolkodás? “Nekünk, mint marketing-média szakembereknek mindenképp” - felelte Lunczner, hiszen a mai iskolásoknak annyira természetes lesz a ChatGPT használata, mint nekünk az internet, így más eszközökkel kell majd őket elérni. De vajon eljön-e hogy immunisak leszünk az MI által generált tartalmakra és erre hogy reagál majd a reklámpiac? “Óriási a reklámpiac, minden tartalomgyártó, szolgáltató felelőssége az általa használt technológiákkal kapcsolatban”, véli a szakember, aki szerint fontos a tudatosság, hiszen az MI tud hatékonyságot javítani, de felelősséggel kell használnunk. Épp ezért szerepel az IAB idei évi, MI-vel foglalkozó feladatai között az, hogy edukálják a szakmai résztvevőket, akik pedig a fogyasztókhoz szólnak.
Január közepén öt, MI segítségével létrehozott óriásplakát került ki a 11. kerületbe, mely arra irányította a figyelmünket, hogy a mesterséges intelligencia mennyire betüremkedett az életünkbe. A plakátok készítője, Weiler Péter képzőművész, a MOME harmadéves doktorandusz hallgatója volt az adás második vendége, aki elmesélte, hogy művei kikerülése után két hétig szándékosan sehol sem kommunikált róluk, aztán a Reddit kapta fel azokat először. Az ötletet egyébként az ötvenedik születésnapjára kapott, szívhez szóló üzenet adta, ami nem illett ahhoz, aki küldte. Leellenőrizte MI detektorral, és kiderült, hogy a szöveget mesterséges intelligencia írta.
„Vajon azt jelenti, hogy ő annyira szeret engem, hogy vette a fáradságot, hogy még promtolt is nekem egy kis szöveget, vagy pedig előveszi éppen az aktuálisat és elküldi a barátainak?” De arra mindenképp jó volt, hogy elgondolkodtassa (és minket is), hogy ennyire kiváltja manapság a ChatGPT az emberi kommunikációt, hogy már vele íratjuk a nehezebb szövegeket, a lelkileg megterhelő mondatokat? A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Kínában például az online hiteligénylésnél egy bizonyos bank azt is képes ellenőrizni, hogy az illető telefonja hány százalékon van, és ha túl alacsonyan, az nem kap majd hitelt - mert nem tartják elég megbízhatónak. De hova vezet ez? A műsorvezetők arra is rákérdeztek, hogy egy ilyen szókimondó akcióhoz mekkora bátorság kell, milyen kockázatvállalást jelent ez egy alkotó számára? Hiszen a kommunikációs iparban egyre kevesebb példa van arra, hogy valami olyasmit csinálunk, aminek nem tudjuk, hogy milyen hatása lesz. “Itt csak a saját bőrömet vittem vásárra, de a kampány tényleg pozitívan záródott, azonban lehetett volna kockázata is”. A legfőbb üzenet azonban mindenképpen az, hogy merjünk még emberek lenni, próbáljuk meg saját magunk elmondani, amit szeretnénk.
Milyen a jó ügyfél? Melyik a fontosabb, a technológia vagy maga a tartalom? Hogyan befolyásolja a mindennapjainkat, hogy hány lájkot kapunk Instagramon? Kiderül az adásból, mely itt hallgatható meg.
