Hisszük, hogy a PR fejlődésének a kulcsa az eddig is meglehetősen sokrétű eszköztár még szélesebbre nyitása. Régóta látható, hogy eszközszinten egyre inkább elmosódik az egyes kommunikációs területek közötti határ. Azt is ismerjük, hogy a PR-es gondolkodás alapvetően a mélyebb üzenetek átadásán, a hosszabb távú célok támogatásán, a hitelesség és a reputáció építésén alapul.
A szlogenszerű üzenetek kora leáldozott, hiteles tartalomra van szükség a kommunikáció minden szintjén és platformján. A fogyasztók-vásárlók egyre inkább érzékenyek arra, hogy egy márka mit tesz a magasabb rendű célok érdekében. Ebből is adódik, hogy a PR-nek is mind több eszközt „van joga” használni. Egyre több kreatív kampányt, ötletet és aktivitást tudunk megvalósítani. És ezért is válik fontossá a tudományos ismeretterjesztés mint a márkák megítélését és ismertségét jelentősen javítani képes eszköztár.
Hosszú időn keresztül csak a (lineáris) televízió tudta elérni a legszélesebb célcsoportokat, és ez a platform kiválóan alkalmas volt akár a tudományos eredmények széles körű bemutatására is. Az is nyilvánvaló, hogy a különböző show-műsorok ma is sok nézőt tudnak megszólítani. A felnőtt lakosság java ma még találkozik a tévével, azonban bizonyos témákban a fiatalabbakat mind kevésbé lehet ezen a platformon elérni. Kevesebb időt töltenek tévézéssel, a minőségi tartalmakat viszont nem könnyen engedik el. Itt lép be a képbe a broadcastformátumok online térbe exportálása, a tévés professzionalitás és az interaktív történetmesélés összekapcsolása.
Láttunk erre számos példát, azonban mindez a márkaépítő tudományos ismeretterjesztés, a jövőorientált diskurzusok számára is új utakat nyit meg. A broadcast–social–streaming hibrid megoldás jól szegmentálható, gyakorlatilag végtelen, és rugalmas lehetőségeket teremt ezen a téren is.
Jó példa erre az MVM Future Talks tudományos sorozata, amely tavaly már ötödik alkalommal mutatta meg, hogyan lehet a tudománnyal megszólítani sokakat, köztük a fiatalabb generációkat. A 2024-ben két dokumentumfilmből, illetve egy a hagyományos tévés formátumokat idéző tudományos talkshow-ból álló széria a kapcsolódó integrált kampánnyal nézők tömegeinek az
érdeklődését keltette fel. Nem mellesleg hazai és nemzetközi szakmai versenyeken is számos díjat nyert. A sorozat központi témája tavaly az emberi élet meghosszabbítása és a transzhumanizmus volt. Olyan szakértők működtek közre, mint Jason Silva világhírű futurista, valamint hazai tudósok és nagykövet-véleményvezérek, utóbbi körben Wossala Rozina és Szirmai Gergely.
A tudományos történetmesélésnek éppen az ad pluszerőt ebben a konstrukcióban, hogy a hagyományos televíziós formátumok pozitívumait – profi tartalom, film, stúdiókép, látványvilág, szerkesztettség – ötvözi az új média interaktív, tértől és időtől független, bármikor elérhető, a célcsoport specifikációjának, életritmusának, illetve médiafogyasztási szokásainak megfelelő lehetőségeivel. Az MVM Future Talks sorozatában különleges alkalmazkodóképesség jelent meg ebben az értelemben. A televíziós műsorformátum adaptálásával egy pontosan célozható, PR-vezérelten, online és hagyományos marketingeszközökkel hosszabb távon is támogatható kontentcsomag jött létre. A két világ előnyeit ötvözve sikeresen tette elérhetőbbé a tudományt egy szélesen meghatározott célcsoport számára. A minőségi tartalmak pedig növelik a bizalmat és elköteleződést a márka iránt, miközben jobban láthatóvá is válnak az online világ zajában.
Összességében tehát nem fából vaskarika az online, közösségi, professzionális, broadcast fogalmainak az összeolvasztása a tudományos ismeretterjesztés, illetve a fiatalabb célcsoportok elérése érdekében. Az ilyen műsorok sikere megmutatta, hogy a hagyományos televíziós világból „kölcsönkért” formátumok – az online közösségi szféra adta lehetőségekkel, előnyökkel, valamint egy jól megtervezett PR-kampánnyal – képesek hatékonyan elérni egy széles, és ennek részeként egy fiatalabb célközönséget is.
Leszák Tamás, a Lounge Communication fejlesztési vezetője
