Az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatása nemcsak felügyeleti megfelelési kötelezettséget, hanem az ESG kockázatok integrációjának lehetőségét is jelenti a bankok számára. Az EY szerint a bankoknak már idén számos fejlesztésre, köztük az iránymutatás elvárásaihoz igazodó, prudenciális átállási terv kidolgozására lesz szükségük a 2026. januárban élesedő megfelelőség eléréséhez.
Az EBA iránymutatása segít a bankoknak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok szisztematikus kezelésében, ezzel hozzájárulva a pénzügyi stabilitáshoz és a fenntartható növekedés előmozdításához. Fontos kiemelni, hogy az azonosítás kapcsán elvárt referencia módszertan többféle megközelítés – úgymint kitettség, portfólió, portfólió-igazodás, szcenárió alapú – együttes alkalmazását várja el. A bankokkal szemben az az elvárás, hogy előretekintő perspektívát alkalmazzanak ott, ahol releváns, például a metrikák és mutatószámok, vagy az átállási terv során.
Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere hangsúlyozza: „Azok a bankok, amelyek az új szabályozást stratégiai lehetőségként értelmezik, nemcsak a megfelelőségi követelmények teljesítésében lehetnek hatékonyabbak, hanem új üzleti lehetőségeket is azonosíthatnak. A pénzügyi termékek folyamatos fejlődésével azok az intézmények lesznek felkészültebbek az ESG kockázatok összetettségének kezelésére, amelyek proaktívan alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat."
Az EY nem reprezentatív felmérésében* a banki szektor képviselői arról nyilatkoztak, hogy mit tekintenek a legnagyobb akadálynak az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatásnak való megfelelés kapcsán. A válaszadók 52 százaléka a gazdasági hatások bizonytalanságát, míg 28 százalék az adatok hiányát tartja próbatételnek a klímaváltozási kockázatok megértésében. A megkérdezett szakemberek 69 százaléka a banki ügyfelek ESG kockázati profiljához szükséges adatfolyamatok kialakításában lát megoldandó feladatot. Az EBA iránymutatás megfeleléséhez a válaszadók 75 százalékának az adatok biztosítása, feldolgozása és elemzése jelent komoly feladatot, míg 35 százalék az átállási tervezésben lát nehézséget.
Az EBA iránymutatás célja, hogy segítse a pénzügyi intézményeket az ESG kockázatok azonosításában, mérésében, kezelésében és monitoringjában. Ehhez szükséges a belső folyamatok fejlesztése, az ügyfelekkel való együttműködés elmélyítése és a megfelelő adatgyűjtési gyakorlatok kialakítása és működtetése. Az előírások tisztázzák az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokkal (ESRS) kapcsolatos átfedéseket, és segítenek összehangolni a két kötelezettség teljesítését.
Az európai pénzügyi felügyelet először ebben az ajánlásban vállal szerepet azzal a céllal, hogy konkrét, részletesen megfogalmazott elvárásain keresztül biztosítsa a szektor zöld átállásának hitelességét. A kockázatkezelési keretrendszereikben a bankoknak szigorúan figyelembe kell venniük a mérés és monitoring kérdéseket az átállási tervezés során.
Az új irányelvet 2026-tól már alkalmazniuk kell a nagyobb bankoknak, míg a kisebb és kevésbé összetett pénzügyi intézményeknek 2027-ig van idejük megfelelni az elvárásoknak.
