Május 28-án rendezik meg az ESG Summit-ot, egyik szekciójának moderátora Tomaj Zsófia ESG szakértő, a Vantage Point Kft. ügyvezető igazgatója lesz. A Business Lounge legfrissebb adásában ő, valamint Rimóczi Oszkár, a Mégis Kollektíva alapítója vesézték ki a vállalati fenntarthatóság témakörét.
Szükséges rossz-e a vállalatok számára az ESG? Egy multinál dolgozó egyén is magáévá teheti az ESG etikát? Ha igen, hogyan tudja a hétköznapjaiba beilleszteni? „Rossznak semmiképp sem nevezném, szükségesnek viszont mindenképp szükséges” - mondta Tomaj Zsófia, aki szerint persze nem véletlen, hogy a vállalatok szükséges rosszként élik meg, hiszen az ehhez kapcsolódó feladatok időigényesek és nem ritkán drágák is. De azt látja, amint a vállalatok megértették, hogy ennek miért van értéke, onnantól kezdve teljesen máshogy álltak hozzá.
„Kevés olyan cég van, amely nem nyúl ki a természethez, a környezethez a tevékenysége által” - fogalmaz a szakember, hozzátéve: ha végignézi az ellátási láncot, biztos, hogy lesz olyan, aki elvesz a környezettől. „És ha a végén nem lesz miből gyártani alapanyagokat, a vállalat nem lesz fenntartható.”
Persze a fenntarthatóság nem egyenlő a növekedéssel, vajon vannak-e olyan csapdák, amelyeket a cégek félreértelmezhetnek? Tomaj szerint ha „önmagában azt gondolják, hogy ez egy trend, amivel átmenetileg kell csak foglalkozni”, vagy ha csak adatgyűjtési feladatnak élik meg, az rossz irány - hiszen emögött érték van. „Álljunk meg egy pillanatra, és ismerjük meg a saját szervezetünket, (...) hogy milyen társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai vannak a tevékenységünknek”. A növekedés pedig ennél egy sokkal magasabb szint.
Majd áttértek a téma másik felére is: az egyéni munkavállaló szempontjából sem mindegy, hogy az ESG-vel való foglalkozás egy kelletlen feladat, vagy egy mindennapokba beépíthető gyakorlat, ami által érzi: „én is teszek valami jót, nekem is van hatásom”. A munkaadók egyre jobban felismerik a közösségek fontosságát, és azt, hogy a hosszútávú fenntarthatóság egyik kulcsa, hogy jól bánjanak a dolgozóikkal. Erről a témáról is lesznek beszélgetések, előadások, kerekasztalok a 28-ai ESG Summiton az Akvárium Klubban.
A másik meghívott vendég a Summit másik tartalmi felelőse, Rimóczi Oszkár, a Mégis Kollektíva alapítója volt, akihez az első kérdés rögtön az volt: mennyi idő, amíg egy cég magáévá teszi az ESG-gondolkodást és beépíti a gyakorlatba? Szerinte ez elsősorban attól függ, hogy hányadán állnak működésben ahhoz képest, amit az irányelvek elvárnak tőlük. Sőt, továbbvitte, szerinte attól is függ, „hogyan állunk önmagunkhoz, milyen szinten van az önazonosságunk, mennyire óvjuk a környezetet és a közösségeinket?”. A szakember szerint egyre többen vannak, akiknek fontos, hogy értékalapon működjenek, és az is, hogy mit hagynak maguk után. De van, akiben ez nincs meg - őket lehet tanítani? Rimóczi szerint igen, „tanít a piac, az élethelyzetek”, valamint az is lényeges, hogy a következő generációk tudása összehasonlíthatatlanul nagy ahhoz képest, amilyen a miénk volt ugyanilyen fiatalon. Nem véletlenül várják el a cégektől, hogy gondoljanak az ő jövőjükre is. „Nem mondom, hogy a profit vagy a hatékonyság rossz, de eszközök kell, hogy legyenek a jólét felé”.
Mely cégek nyitottak a változásra, és melyek nem? Vajon jogszabályi háttér nélkül is elindult volna a céges kultúra a fenntarthatóság felé? A mikrokörnyezetnek vagy a közéleti szereplők viselkedésének van nagyobb hatása? Kiderül a Business Lounge május 21-ei adásából.
