A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pannónia Alapítvány együttműködésének eredményeként több mint 100 órányi szabadon kutatható, digitális médiatörténeti forrás jött létre és vált hozzáférhetővé, amely az 1989 utáni határon túli magyar televíziózás és rádiózás történetét mutatja be kordokumentumokon keresztül.
A honlap célja, hogy összegyűjtse a határon túli – erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai – magyar médiaszolgáltatás történetében meghatározó szerepet játszó személyek emlékeit, tudását, tapasztalatait, és azokat életútinterjúkba és tanulmányokba rendezve, tudományos igényű kordokumentumokként tegye hozzáférhetővé, kutathatóvá. A honlapon közzétett forrásokból nemcsak a Kárpát-medencei elektronikus média meghatározó szereplőinek szakmai életpályája rajzolódik ki, hanem személyes történeteiken keresztül megismerhetővé, kutathatóvá válik a szomszédos országok magyarságának múltja és jelene is. Történettudományi és társadalomtudományi szempontból is jól felhasználható forrásanyag jött létre a Pannónia Alapítvány szakmai irányításával, amelyet nem csak a kutatók hasznosíthatnak, hiszen a hol drámai, hol pedig szórakoztató személyes történeteken keresztül bárki számára megismerhetővé válik a kisebbségi lét a háborúk árnyékában, a diktatúrák és formálódó demokráciák idején.
„Egy 48 négyzetméteres, kétszobás vagonlakásban nőttem fel. A tömbház udvarán fociztunk tíz román gyerekkel, de a tizenegyedikről sem tudtam, hogy magyar, amíg egy faultnál nem káromkodott egyet magyarul! Tehát olyan közegben éltünk vagy éltem, amelyikben nem volt magától értetődő, hogy felnőttként is magyar maradsz” – meséli például a vele készült interjúban Baranyi László temesvári születésű rádiós, a BBC egykori romániai tudósítója, az MTI bukaresti és marosvásárhelyi tudósítói irodájának vezetője.
Az interjúk a Kárpát-medencei magyar médiahálózat kialakulását és működését mutatják be annak kezdeteitől – amikor a különböző területeken kisebbségben élő magyarok között még semmilyen médiakapcsolat nem létezett – egészen a napjainkban is aktív együttműködésekig. Egy-egy megosztott történet önmagában is követhető és értelmezhető, ugyanakkor a teljes dokumentáció megismerésével izgalmas összefonódások, különös egymásrautaltságok, párhuzamos és egymást keresztező életutak rajzolódnak ki, melyek az egész magyar nyelvterület elmúlt három évtizedének médiatörténeti lenyomatát adják.
Az életútinterjúkat olyan médiaműhelyek munkatársai késztették, akiknek szakmai felkészültsége és helyi kapcsolatrendszere megfelelő alapot szolgáltatott az informatív, mély és őszinte beszélgetések létrejöttéhez.
